Felülvizsgálat szabványok

ÖTM rendelet 1. melléklet

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

I. FEJEZET

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA

1 Fogalom meghatározások.

1.1. Készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett.

1.2. Karbantartás: (ellenőrzés és javítás) műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a tűzoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit ellátni.

1.3. Karbantartó szervezet: karbantartó személyeket alkalmazó, tűzoltó készülék javító műhelyt fenntartó hatóság által regisztrált vállalkozás.

1.4. Karbantartó személy: karbantartó szervezet alkalmazásában (munkaviszonyban vagy egyéb szerződéses jogviszonyban) álló, jogszabályban meghatározott végzettséggel és gyakorlattal rendelkező természetes személy (tűzoltó készülék ellenőr).

1.5. Hatóság: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mely regisztrálja a karbantartó szervezet nevét, címét és felügyeli tevékenységét.

1.6. OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott és a sorozatszám első három karaktere által a karbantartó szervezetet azonosító, hamísítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a regisztrált karbantartó szervezetek a hatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg.

2 Általános előírások:

a) tűzoltó készülék karbantartást kizárólag a hatóság által regisztrált karbantartó szervezet végezhet,

b) A karbantartó szervezet irányítja és felel a karbantartó személy(ek) munkájáért,

c) a tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékről a hatóság felé bejelentést kell tenni; a tűzoltóság a tudomására jutott esetekről a hatóságot értesíti,

d) a karbantartási időszakokra vonatkozó a rendelet hatályba lépése előtt kiadott eltérési engedélyek érvényüket vesztik.

3 A készenlétben tartó feladatai:

a) a készenlétben tartó vagy képviselője, megfelelő időközökben, rendszeresen vizsgálja a tűzoltó készülékeket, melynek során ellenőrzi, hogy minden egyes tűzoltó készülék:

aa) a tervezett telepítési helyen van,

ab) a tűzoltó készülék látható, a használat nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható,

ac) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszer jelzése a működési zónában található,

ad) a tűzoltó készülék zárolása sértetlen és ép, hiánytalan szerelvényekkel ellátott.

ae) a tűzoltó készülék felülvizsgálata esedékes-e;

b) a készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok megszűntetéséről, az ellenőrző vizsgálatokat lehetőleg havonta, de legalább negyedévente kell elvégezni és a tűzvédelmi szabályzathoz kapcsolva az 1. rész I. fejezetének 5. függelékében meghatározottak szerint kell dokumentálni;

c) az a) pont szerinti vizsgálatokat karbantartó személy is végezheti;

d) a készenlétben tartónak kell gondoskodnia, a készenlétben tartott tűzoltó készülékek az 1. rész I. fejezetének 1. függelékében meghatározott időközönkénti, arra jogosult általi karbantartásáról; a részben vagy teljesen kiürült, (kiürített) tűzoltó készülékek újratöltésről;

e) az időszakot le kell rövidíteni, ha azt a környezeti körülmények vagy egyéb veszély indokolja.

4 A tűzoltó készülék karbantartó felszereltsége és működése.

4.1. A karbantartó szervezetnek a javító műhelyében legyen meg a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi általános és speciális felszerelése, műszaki útmutatást, technológiát tartalmazó leírása.

4.2. A műhely helyiségeinek száma, alapterülete és kialakítása tegye lehetővé a különböző munkafázisok elvégzését, a munkaegészségügyi szabályok betartását; az oltópor tárolására, átfejtésére és a nyomáspróba (vizes technológia) végzésére külön helyiségeket kell biztosítani.

4.3. A karbantartó szervezet legalább az alábbi, a mérések műszaki igényeinek és a joghatású mérésre vonatkozó előírásoknak megfelelő mérő- és ellenőrző eszközökkel, felszerelésekkel rendelkezzen:

a) a mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú osztású és pontosságú mérleg (belsőpalack esetében legfeljebb 1 grammos osztású és legalább 1 grammos pontosságú)

b) világító tartályvizsgáló tükör,

c) nyomásmérő 1,6 % pontosságú,

d) nagyító,

e) menet ellenőrző idomszer,

f) nyomáspróba berendezés (tartály, fejszerelvény, portömlő vizsgálatához),

g) zártrendszerű portöltő,

h) páratartalom mérő,

i) biztonsági szelep beállító,

j) nyomaték kulcs,

k) tolómérce,

l) gyártó által javasolt célszerszámok,

m) csavarkulcsok, fogók,

n) befogó-rögzítő szerkezet(ek ),

o) azonosítható plombafogó.

4.4. A karbantartó szervezetnek nyilvántartást kell vezetnie a karbantartó személyek szakvizsga bizonyítványainak számairól, érvényességéről és a kizárólagosan az adott személy által használt azonosítókról.

4.5. A karbantartó szervezetnek a tűzoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozóan minőségirányítási rendszert kell bevezetnie és alkalmaznia, és a rendszer működését legkésőbb a regisztrációtól számított egy éven belül – bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsítótól származó – tanúsítvánnyal kell igazolnia.

4.6. Ha a karbantartó a tanúsítványt nem szerzi meg, vagy a lejárt tanúsítványt nem újítja meg, a hatóság a nyilvántartásból törli, és tűzoltó készülék karbantartást nem végezhet.

5 Biztonsági intézkedések.

6.1. Tűzbiztonság a karbantartás idején:

a) a készenlétben tartónak számolnia kell azzal, hogy a karbantartási és az újratöltési eljárások a megelőző tűzvédelmi intézkedések hatékonyságát időlegesen csökkenthetik,

b) a helyszínen nem javítható és a selejt tűzoltó készülékek pótlásáról a készenlétben tartónak kell gondoskodni.

6.1. Személyi biztonság a tűzoltó készülék szétszerelésekor:

a) meg kell győződni arról, hogy a tűzoltó készülék tartályában vagy szerelvényében van-e nyomás,

b) a gyártó által előírt befogó szerkezetet kell alkalmazni, majd az elsütőfejet vagy a szelep szerkezetet lassan kell meglazítani, és amikor a nyomásleeresztő hornyon minden maradó nyomás eltávozott, csak akkor szabad a szerelvényeket teljesen kicsavarni.

c) ha a tűzoltó készülékben visszamaradt nyomást nem sikerül megszüntetni, a további szerelést nem szabad folytatni, amíg a gyártó által kiadott biztonsági intézkedéseknek nem tettek eleget,

d) a szén-dioxiddal oltó vagy egyéb nagy nyomással működő tűzoltó készülékek, és a hajtóanyag palackok szelepeit befogás nélkül eltávolítani tilos,

e) szén-dioxiddal vagy gázzal oltó tűzoltó készülékek karbantartását, az ártalmas gőzök miatt, csak jól szellőztetett környezetben szabad végezni,

f) a tűzoltó készülékek szétszerelésekor a karbantartó személynek gondoskodni kell arról, hogy a tűzoltó készülékről esetleg elszabaduló alkotóelemek, szerelvények sérülést ne okozzanak.

6 Élettartam és selejtezés.

6.1. A tűzoltó készülékek, és alkatrészek élettartama a következők kivételével nem haladhatja meg a 20 évet:

a) a szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyag palack,

b) az 50 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülékek szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleménye alapján, 20 éven túl is üzemben tartható, de a meghosszabbítása nem lehet több mint, kétszer 5 év.

6.2. Az alábbi tűzoltó készülékek nem vehetők át karbantartásra:

a) olyan tűzoltó készülék, melyhez a gyártó által ajánlott alkatrészek és oltóanyag, technológiai utasítás nem áll rendelkezésre,

b) a forgalomból kivont vagy a szabálytalanul forgalomba került tűzoltó készülék,

c) az újra nem tölthető tűzoltó készülék, ha a tűzoltó készüléken a felhasználhatósági határidő már lejárt,

d) ha a tűzoltó készülék gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg (nem olvasható),

e) olyan tűzoltó készülék, melynek életkora az 1. rész I. fejezetének 1. függelékében meghatározott élettartamot elérte.

6.3. A karbantartó személy köteles írásban értesíteni a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karbantartása nem végezhető el.

6.4. A selejtezésről a tulajdonos gondoskodik; a tűzoltó készüléket ki kell üríteni, és roncsolással használhatatlanná tenni.

7 A karbantartást igazoló címke.

7.1. A karbantartás elvégzését az igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztásával kell jelölni, mely a gyártó jelöléseit nem takarhatja el;

7.2. az OKF azonosítót, a címkét részben átfedve, de az adatokat nem takarva kell felragasztani;

7.3. a karbantartás során a korábban használt karbantartást igazoló címkéket – kivéve a legutolsó közép- vagy teljes körű karbantartást és gyártói végellenőrzést, vagy újratöltést igazoló címkéket – az OKF azonosító jellel együtt el kell távolítani.

7.4. A címke tartalma:

a) „FELÜLVIZSGÁLVA” szó,

b) a karbantartó szervezet neve és címe,

c) a karbantartó személy aláírása, vagy az aláírással egyenértékű azonosító jelzése,

d) a karbantartás jellege (alap-/közép-/teljes körű karbantartás, újratöltés),

e) a karbantartás dátuma (év, hónap), és érvényessége (a következő alap-karbantartás esedékessége) hónapokban; és/vagy a következő alapkarbantartás esedékessége (év, hónap),

7.5. A címke kivitele:

a) öntapadós,

b) közérthető nyelvezetű,

c) segédeszköz nélkül olvasható, a betűméret minimum 3 mm, legkisebb és legnagyobb betűméret aránya kettőnél nagyobb nem lehet.

d) nem zavaró lógóval, emblémával kiegészíthető,

e) anyagát úgy kell megválasztani, hogy élettartama arányos legyen a felülvizsgálat érvényességi idejével.

7.6. Az OKF azonosító kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt, és csak egyszer használható fel.

7.7. Az MSZ 1040 szerint gyártott tűzoltó készülékek esetében nyomáspróba adatait (év, hó, a nyomáspróbát végző jele) a tűzoltó készülék tartályán (palackján) maradandó és jól látható módon, adattáblán fel kell tüntetni.

8 Karbantartás.

8.1. Általános szabályok:

a) a tevékenységet a karbantartó által fenntartott műhelyben, megfelelően felszerelt mozgó szervizben, vagy a készenlétben tartó által rendelkezésre bocsátott helyiségben is megtörténhet, ha a műhelyfeltételek adottak,

b) a tűzoltó készülékeken és hajtóanyag palackokon karbantartásakor az 1. rész I. fejezetének 2.–4. függelékében meghatározott műveleteket kell elvégezni,

c) a karbantartó személynek ellenőriznie kell, hogy a tűzoltó készülék minden szempontot figyelembe véve használatra alkalmas, és nem tartozik a 6.2. pontban felsorolt tűzoltó készülékek közé,

8.2. A karbantartó személy az alábbi esetekben a tűzoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmatlannak minősíti:

a) ha a tűzoltó készülék felépítése veszélyes állapotú,

b) ha a tűzoltó készülék alkalmazása esetén veszélyes lehet,

c) ha a tűzoltó készülék állapota miatt nem működőképes,

d) ha a tűzoltó készülék, vagy a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó által megadott értéket,

8.3. Ha a tűzoltó készüléken a hiba a helyszínen nem javítható ki, a karbantartó adatait, a dátumot és a „JAVÍTÁSRA SZORUL” feliratot tartalmazó címkével kell szembetűnő helyen ellátni és írásban tájékoztatni kell a készenlétben tartót.

8.4. A nem javítható vagy .6.2. pontban felsoroltak közé tartozó tűzoltó készülék a karbantartó személynek „SELEJT” felirattal kell ellátni és erről írásban kell tájékoztatni a készenlétben tartót.

8.5. A karbantartást követően a felhasználásra alkalmas tűzoltó készüléket a karbantartó személynek a karbantartást igazoló címkével kell ellátnia.

8.6. A karbantartó személynek a tűzoltó készülék felfüggesztését és egyéb felszereléseit is meg kell vizsgálni, és a tapasztalt hibáról, sérülésről a készenlétben tartót írásban tájékoztatnia kell.

8.7. A ciklusidőket alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól kell számításba venni.

8.8. Az 5. és 15. évben esedékes középkarbantartás magába foglalja az éves alapkarbantartás műveleteit is; a 10 éves teljes körű karbantartás magába foglalja az éves és az 5. évi műveleteket is; amikor a tűzoltó készülékek teljes körű karbantartása esedékes, az eljárást a 4. függelék szerint kell végrehajtani és figyelembe kell venni az újratöltésre vonatkozó előírásokat is; a 4. függelék előírásai mellett a gyártó ajánlásait kell betartani.

8.9. Amennyiben vizet alkalmaznak a különböző eljárásoknál, a tűzoltó készüléket az újratöltést megelőzően teljesen ki kell szárítani.

8.10. A szén-dioxiddal oltók és a hajtóanyag palackok karbantartására és hidraulikus vizsgálataira, a hatályos nemzeti szabályozásokat kell alkalmazni.

8.11. Tűzoltó készülékek újratöltése:

a) az újratöltött tűzoltó készülékeken legalább alapkarbantartást kell végezni, vagy a soron következő fokozat (közép- vagy teljes körű karbantartás) műveletei is elvégezhetőek,

b) a részlegesen használt tűzoltó készüléket teljesen ki kell üríteni, és az oltóanyagot ki kell selejtezni,

c) a tűzoltó készülékek újratöltését a gyártó által megadott eljárások, és utasítások szerint kell végezni,

d) az újratöltött tűzoltó készülékeken az újratöltés időpontját fel kell tüntetni.

8.12. Alkatrészek pótlása:

a) kizárólag a gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szállított alkatrészeket és oltóanyagot szabad használni,

b) ha a gyártó megszűnt és az eredeti alkatrészek nem állnak rendelkezésre a forgalmazási engedéllyel forgalomba hozott tűzoltó készülékek esetében a hatóság, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal forgalomba hozott tűzoltó készülékek esetében a tanúsító szervezet engedélyezheti helyettesítő alkatrészek és oltóanyag felhasználását.

8.13. Az oltóporral kapcsolatos műveletek.

a) Az oltóport érintő műveletek megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy a b) pontban előírt feltétel teljesül.

b) Oltóport tartalmazó tűzoltó készüléket csak a lehető legszárazabb körülmények között – ahol a relatív páratartalom legfeljebb 70%, a környezeti hőmérséklet 20 °C –, a vizsgálatokhoz szükséges legrövidebb ideig szabad szétszerelni, hogy a légköri nedvesség az oltóport ne károsítsa.

c) Az oltópor típusoknak egymáshoz vagy a szennyező anyagokhoz való keveredését meg kell akadályozni; egyidejűleg csak azonos típusú oltóport tartalmazó tűzoltó készüléket szabad szétszerelni és megvizsgálni.

d) A megbontott gyári csomagolású, de teljesen fel nem használt oltóporokat légmentesen kell tárolni.

8.14. A környezetre ártalmas anyagok, hulladékok kezelése.

a) A környezeti elemekre, különösen a légkörre káros töltetű (halon, HCFC, HFC, stb.) tűzoltó készüléket nem szabad a szabadba kiüríteni; a töltési és lefejtési műveleteknél a gáz visszanyerésére alkalmas, zárt rendszerű eljárást kell alkalmazni, és szükség esetén az ilyen oltóanyagot regenerálni vagy ártalmatlanítani kell.

b) A selejtezendő oltóanyagot, alkatrészeket a környezetvédelmi előírások betartásával kell kezelni.

9 A karbantartó személy képzése és gyakorlata.

9.1. A karbantartó személynek legalább 3 hónapos gyakorlat és egy tanfolyamon való részvételt követően – a hatályos jogszabály alapján – sikeres vizsgát kell tennie (szakvizsga).

9.2. A szakvizsga érvényességi idejének meghosszabbítására 5 évenként ismételten vizsgát kell tenni, a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül.

1. függelék az 1. rész I. fejezetéhez

A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök

A tűzoltó készülék típusa

Alapkarban-
tartás4
(2. függelék)

Közép-
karbantartás1
(3. függelék)

Teljes körű karbantartás1
(4. függelék)

A tűzoltó készülék élettartama

1

Porral oltó, vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltó

1 év

5 és 15 év

10 év

20 év

3

Törőszeges porral oltó 2

1 év

15 év

10 év

20 év

4

Gázzal oltó

1 év

10 év

20 év

5

Valamennyi szén-dioxiddal oltó

1 év

10 év

A vonatkozó szabályozás szerint

6

Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével)

hat hónap

5 év

20 év, de legkésőbb 2014.12.31-ig3

1 A kötelező ellenőrzési és javítási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap.

2 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket – újratöltésre – vissza kell juttatni a gyártóhoz

3 Lásd még: 6.1.

2. függelék az 1. rész I. fejezetéhez

Az alapkarbantartás műveletei:

Sor-
szám

A karbantartás tárgya

1

2

3

4

5

Az elvégzendő feladatok és tevékenységek

1.

A biztonsági és jelzőszerelvények ellenőrzése:

X

X

X

X

X

A tűzoltó készülék működőképességének megállapítása érdekében ellenőrizni kell a biztonsági és a jelzőszerelvényeket.

2.

A nyomásmérők ellenőrzése és átvizsgálása, a tűzoltó készülék üzemi nyomásának ellenőrzése:

X

X

A nyomásmérők ellenőrzése során, ha nem működnek akadálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték az előírttól eltér, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A hajtóanyag mennyiségét nyomásméréssel kell ellenőrizni.

3.

A tűzoltó készülék külső szemrevételezése

X

X

X

X

X

Meg kell vizsgálni, hogy a tűzoltó készülékek kifogástalan és biztonságos működését gátló korróziós hiba, horpadásos vagy domború deformáció vagy egyéb károsodás látható-e. Ha ilyenek találhatók, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni.

4.

A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék tömegellenőrzése:

X

A tűzoltó készülék tömegét le kell mérni, és ellenőrizni kell a palackba beütött értékkel. A szén-dioxid-veszteség legfeljebb 10% lehet.

5.

Az ürítő tömlő és lövőke ellenőrzése:

X

X

X

X

X

Ellenőrizni kell a tömlő és a lövőke állapotát, meg kell győződni arról, hogy használatra alkalmas, kifogástalan állapotban vannak.

6.

A matrica ellenőrzése:

X

X

X

X

X

Ellenőrizni kell a matrica épségét, olvashatóságát és megfelelő tartalmát.

7.

A vízzel és habbal oltó tűzoltó készülékek tartályainak kiürítése:

X

Az oltóanyagtöltetet egy tiszta edénybe kell kiönteni és a gyártó által megadottak szerint kell ellenőrizni, további használatra való alkalmasságát megvizsgálni.

8.

A porral oltó tűzoltó készülék oltópor-
ellenőrzése:

X

Vizsgálni kell az idegen anyagok jelenlétét, a csomósodást és a rögképződést. A tűzoltó készülék forgatásával az oltóport fel kell lazítani, ügyelve arra, hogy az ne folyhasson ki. Amennyiben a fenti felsorolt hibák valamelyike is látható, valamint nem válik folyóssá az oltópor vagy bármilyen elváltozás tapasztalható, azt ki kell selejtezni, majd a 4. függelék 2. megjegyzésében foglaltak szerint újra kell tölteni.

9.

A tűzoltó készülék szerelvényeinek ellenőrzése:

X

X

Szükség esetén levegő átfúvatással meg kell tisztítani a tűzoltó készülék szerelvényeit. Meg kell győződni arról, hogy a tömlő, a lövőke, a szűrő (ha van ilyen felszerelve), a felszállítócső és a töltőszelep hibátlan. Hiba esetén ki kell javítani, vagy cserélni kell azokat. Ellenőrizni kell a működtető és ürítő szerelvényeket (ha van ilyen felszerelve). Meg kell tisztítani, fel kell újítani, vagy új szerelvénnyel kell pótolni, ha szükséges.

10.

A működtető- és az elsütőfej-szerelvény ellenőrzése:

X

X

X

Ahol a működtető- és az elsütőfej-szerelvény kiszerelhető a töltet kibocsátása nélkül, meg kell tisztítani, és ellenőrizni kell a hibátlan működőképességet, valamint az alkatrészek épségét. A sérült elemeket szükség esetén cserélni kell. A mozgó alkatrészeket és a csavarmeneteket a gyártó ajánlása szerinti kenőanyag alkalmazásával védeni kell.

11.

A hajtóanyag-palack leszerelése:

X

X

A rögzítő szerelvények meglazításával a hajtóanyagpalackot le kell szerelni.

12.

A hajtóanyag-palack vizsgálata:

X

X

A hajtóanyagpalackok külső szemrevételezése. A sérült palackok pótlásakor a gyártó előírásai szerint kell eljárni. A palack tömegét le kell mérni, és az értéket a palackon lévő beütéssel kell összehasonlítani. Ha a palackban az előírt értékhez képest 10%-kal nagyobb veszteség van, akkor a gyártó előírása szerint a hajtóanyagpalackot ki kell cserélni.
A nyomástartó edények nemzeti szabályozásai alkalmazhatók.

13.

Az O gyűrűk, alátétek cseréje:

X

X

X

X

X

A tömítőelemek ellenőrzésekor vagy cseréjekor a gyártó előírásai szerint kell eljárni. Ha a tömlő zárófóliás tömítőgyűrűvel van szerelve, azt minden esetben cserélni kell.

14.

A vízzel, habbal oltó tűzoltó készülékek tartályainak belső vizsgálata:

X

A műveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellenőrizni kell a tartályok külső és belső bevonatának épségét és korróziómentességét. A sérült bevonatot fel kell újítani.

15.

A porral oltó tűzoltó készülékek tartályainak vizsgálata:

X

A műveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellenőrizni kell a tartály korróziómentességét.

16.

A vízzel, habbal oltók újratöltése:

X

A gyártó előírásait figyelembe véve az eredeti töltetet vissza kell tölteni, vagy újjal kell helyettesíteni.

17.

A tűzoltó készülékek összeszerelése:

X

X

X

X

X

A gyártó előírásait figyelembe véve kell elvégezni. A véletlen működtetés megelőzése érdekében biztosító-szerelvényt kell alkalmazni és egyedi azonosítására alkalmas plombafogóval fémzárolni, vagy azzal egyenértékű eljárást kell használni.

18.

A karbantartást igazoló címke kitöltése:

X

X

X

X

X

Minden karbantartási ciklust jelölni kell az 1. rész I. fejezetének és 8. pontban foglalt előírások szerint.

3. függelék az 1. rész I. fejezetéhez

A középkarbantartás műveletei

1.

A táblázatban megadottak az 1. rész I. fejezetének 2. függelékben szereplőkkel együtt végzendők el.

2.

A nyomásjelző műszerrel felszerelt, állandó nyomású tűzoltó készüléken, a gyártó előírásai szerint, a nyomásjelző működőképességét kell ellenőrizni.

3.

A tűzoltó készüléket ki kell üríteni.

4.

A gyártó útmutatása szerint meg kell vizsgálni az oltóanyagot.

5.

Nagyítóval részletesen vizsgálni kell a tűzoltó készüléket. Vizsgálni kell, hogy léteznek-e korróziós, sérült helyek:

a) a zárószerelvényeken, az elsütőfej-szerelvényen,

b) a nyomásmérő és jelző eszközön,

c) a tömlő- és a pisztolyszerelvényen.

6.

Világítóeszköz és tükör segítségével meg kell vizsgálni a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra és a belső bevonat hibátlanságára vonatkozóan. A hegesztési varratok épségét fokozottan vizsgálni kell. A tevékenység során a gyártó előírásai szerint kell eljárni, kétes esetekben, pedig a gyártóhoz kell fordulni.

7.

Meg kell vizsgálni minden záróelemet, a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából.

8.

A tűzoltó készüléket, a gyártó előírásait figyelembe véve meg kell tölteni oltóanyaggal, és össze kell szerelni.

9.

A biztosító- és biztonsági szerelvények felszerelését követően, a karbantartást igazoló címkét ki kell tölteni.

4. függelék az 1. rész I. fejezetéhez

A teljes körű karbantartás műveletei

1.

A táblázatban szereplő feladatokat az 1. rész I. fejezetének 2. és 3. függelékében felsorolt eljárásokkal együtt kell elvégezni.

2.

A tűzoltó készülékek teljes szétszerelését követően a hibás részeket selejtezni szükséges, majd ezeket újjal kell pótolni.

3.

A tartályt a rajta lévő jelölés értékének megfelelő nyomáson nyomáspróbának kell alávetni.
A jelöletlen tartályokat javítani nem szabad, azokat selejtezni kell.

Az MSZ 1040 szerinti tűzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a legfeljebb 25 kg össztömegű tűzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömegű tűzoltó készülék esetén a hegesztési varratok környezetében, fémtiszta állapotban szükséges végezni (kivéve:

a) a gyári porszórásos festéssel gyártott tartályok,

b) szén-dioxiddal oltók alumínium palackjai,

c) olyan belső védőbevonattal rendelkező tartályok, melyeknél a festék eltávolítás vagy az újrafestés a belső bevonat épségét megsértheti).

4.

Nyomáspróbának kell alávetni a biztonsági szelepet és a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés során a nyomás által terhelt.

5.

A biztonsági szerelvényt (biztonsági szelep, stb.) a gyártó előírásait figyelembe véve ellenőrizni és szükség esetén beállítani vagy cserélni kell.

6.

Meg kell tölteni, össze kell szerelni, és biztosítószerelvénnyel kell ellátni a tűzoltó készüléket, majd ki kell töltetni a karbantartást igazoló címkét.

5. függelék az 1. rész I. fejezetéhez

Karbantartási igazoló napló

……………………………………………………..

A készenlétben tartó neve:

……………………………………………………..

Az ellenőrző vizsgálatokat végző neve(i):

A tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása

A karbantartó(k) neve(i):…………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………………..

Sor-
szám

A tűzoltó készülék

A vizsgálat dátuma (negyedév)

Javítás szükséges

Megjegyzés

készenléti helye

Típusa

gyári száma

I.

II.

III.

IV.

Vizsgálatot végző aláírása:

6. függelék az 1. rész I. fejezetéhez

Karbantartási igazoló címke

Felülvizsgálva

Karbantartás típusa:

(alap, közép, teljes körű karbantartás, újratöltés)

Karbantartó szervezet neve, címe:

(csak regisztrált karbantartó szervezet lehet)

Karbantartást végző személy neve, aláírása:

Karbantartás ideje:

Érvényes /

Gültig bis / Valid to:

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

II. FEJEZET

JELZŐTÁBLA VÍZVEZETÉKEKHEZ ÉS TŰZOLTÓ VÍZFORRÁSOKHOZ

1. FELHASZNÁLÁSI TERÜLET.

1.1. A jelzőtáblák (a továbbiakban: tábla) kialakításuktól függően a következők:

a) A jelű tábla: ivóvíz-távvezetékekhez,

b) B jelű tábla: helyi vízelosztó vezetékekhez,

c) C jelű tábla: bekötővezetékekhez,

d) D jelű tábla: tűzoltó vízforrásokhoz.

2. KÖVETELMÉNYEK.

2.1. a jelzőtábla méretei: a táblák és az írásjelek méreteit, továbbá a felirati mezők elrendezését az 1. rész II. fejezete függelékének 1-8. ábrái tartalmazzák; az A, B és C jelű táblák esetén a távolságjelző kereszt szárszélessége 4-5 mm, szárhosszúsága 35 mm; a távolsági adatok esetén az egész métereket a tizedméterektől vesszővel kell elválasztani; a D jelű, egyben a tűzcsapot jelző táblára vonatkozó 4. ábra az alaptábla méreteit is mutatja; a D jelű táblára vonatkozóan az 1. rész II. fejezete függelékének 4-8. ábrája példaként mutatja az egyes tűzoltó vízforrások tábláinak kialakítását és feliratozását.

2.1.1. a jelzőtábla anyaga: a táblák és az írásjelek anyaga a 2.1.2. pontjának b) alpontjában meghatározott követelményeket kielégítő – anyagában színezett – műanyag; meglevő hálózatok tábláinak pótlásához a fejezet követelményeit kielégítő fémtáblák is felhasználhatóak,

2.1.2. a jelzőtábla kivitele:

a) a „Víztávvezeték” feliratot az „A” jelű táblán, továbbá a „Víz” feliratot a „B” jelű táblán, fent, középen, a „C” jelű táblán pedig, jobbra, fent kell elhelyezni,

b) a jelzőtáblának az időjárási és mechanikai hatásokkal szemben ütés-, korrózió-, és öregedésállónak, valamint színtartónak kell lennie; hosszan tartó UV sugárzás, nedvesség vagy ingadozó hőmérséklet hatására sem következhet be a táblák olyan mértékű alakváltozása és elszíneződése, amely a feliratozás olvashatatlanságát eredményezné,

c) a nem használható tűzcsap (1. rész II. fejezete függeléke 8. ábra) jelölésére átlósan elhelyezett, a keret szélességével és színével megegyező csíkot kell elhelyezni – levehető módon – a tűzcsapot jelző táblán (1. rész II. fejezete függeléke 4. ábra).

2.1.3. a jelzőtábla színe:

a) a tolózárat jelző tábla (A, B és C jelű tábla) alapszíne RAL 5010 enciánkék, betű-, szám- és jel színe (a továbbiakban: feliratozása) RAL 9002 szürkésfehér,

b) az ürítőzárat jelző tábla (A és B jelű tábla) alapszíne RAL 6018 sárgászöld, feliratozása RAL 9002 szürkésfehér,

c) a légtelenítő szerelvényt jelző tábla (A és B jelű tábla) alapszíne RAL 5010 enciánkék, feliratozása RAL 9002 szürkésfehér,

d) a házi főelzárót jelző C jelű tábla alapszíne RAL 5010 enciánkék, feliratozása RAL 9002 szürkésfehér,

e) a válaszzárt jelző tábla (nyomásövezeti zónahatáron A és B jelű tábla) alapszíne RAL 3000 tűzvörös, feliratozása RAL 9002 szürkésfehér,

f) A tűzcsapot, a sekély kutat, a mély kutat és a medencét jelző D jelű tábla alapszíne RAL 9010 fehér, kerete RAL 3000 tűzvörös, feliratozása RAL 9005 fekete.

2.1.4. a jelzőtábla feliratozása:

a) az írásmód függőleges, vastag vonalú, közepes írás,

b) a felirati mezők tartalmának részletezése az A, B és C jelű táblákon (1. rész II. fejezete függeléke 1-3 ábrája);

ba) a szerelvény nyilvántartására való legfeljebb 12 helyiértékű szám vagy barcode (az A, B és C jelű táblához),

bb) a szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következők:

Z tolózár,

L légtelenítő szelep,

H házi főelzáró,

AL önműködő légtelenítés,

Ü ürítőzár,

VZ válaszzár nyomásövezeti zónahatáron,

c) a csővezeték névleges átmérője (DN) mm-ben,

d) távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról, és elölről; az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezőbe a szerelvény kezelőszervének nyitási irányát kell feltüntetni, balra forgó nyíl, ha felülről nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyező a szerelvény nyitási iránya,

e) utalás a vezeték üzemeltetőjére (az A és a B jelű tábla esetén).

2.1.5. a felirati mezők tartalmának részletezése a „D” jelű táblák ábrái alapján:

a) a szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következők szerint;

T tűzcsap,

M medence,

hT habtűzcsap,

E 52mm kiömlőnyílású tűzcsap,

K kút,

b) A vízforrás jellemző adatai;

ba) a T után levő szám annak a nyomócsőnek a névleges átmérőjét (DN) jelenti mm-ben, amelyről a megjelölt tűzcsap a vizet kapja; ebből a számból következtetni lehet a tűzcsap vízhozamára,

bb) az M után levő szám – 999 m3-ig – a medence űrtartalmát jelenti m3-ben. 999 m3-nél nagyobb űrtartalmú medence jelölése a következő;

bba) 1000-1999 m3-ig a harmadik számjegy helyére 1,

bbb) 2000-2999 m3-ig a harmadik számjegy helyére 2,

bbc) 3000-3999 m3-ig a harmadik számjegy helyére 3 kerül, és így tovább, az első két számjegy helye, pedig üresen marad; az 1. rész II. fejezete függeléke 7. ábráján feltüntetett három nulla (000) a számjegyek helyét mutatja,

bc) a K után levő szám a kút átlagos vízszintjének a talajszinttől mért mélységét jelenti m-ben (Sekély kút az, amelynek az átlagos vízfelszíne a talajszinttől mérve 6 m-nél nincs mélyebben, míg a mély kút átlagos vízfelszíne ennél mélyebben van),

c) távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról, és elölről; az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezőbe vagy a tábla valamelyik alsó sarkába a szerelvény kezelőszervének nyitási irányát kell feltüntetni, balra forgó nyíl, ha felülről nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyező a szerelvény nyitási iránya,

2.1.6. ha a csővezetékben ipari víz van, akkor a rövidítések elé „I” betűt (az ipari víz rövidítését) kell tenni (IZ, IT),

2.1.7. a háromágú nyíl a vízforrás helyének az irányát jelenti a melléje vagy alája írt számokkal, jobbra, balra, és előre; a kör alakú nyíl az elzárószerelvény nyitási irányát mutatja,

2.1.8. Az „E” betűt a tábla alsó sarkában kell elhelyezni.

3. ELHELYEZÉS.

3.1. A táblát céljának megfelelő helyen, 1,5m és 2m közötti magasságban, maradóan és jól látható módon kell felerősíteni. Felerősítéskor ügyelni kell arra, hogy a tábla el ne fordulhasson. Föld alatti vagy föld feletti tűzcsap vagy habtűzcsap jelzésére a táblát a tűzcsaphoz tartozó szerelvényszekrény felett kell elhelyezni.

A medence tábláján, ha a medencében szívócső van, amelyhez a tűzoltó szivattyú közvetlenül csatlakoztatható, a távolságot jelző számok a szívócső távolságát, egyéb esetben pedig, a szívóakna fedélnek a táblától mért távolságát kell megadni.

4. ALKALMAZÁS.

4.1. Táblával kell megjelölni minden föld alatti és föld feletti tűzcsapot, oltóvíztároló medencét, kutat és egyéb vízforrást.

4.2. Nem kell külön táblával megjelölni a fali tűzcsapot.

1. függelék az 1. rész II. fejezetéhez

Jelzőtáblák

Példák


1. ábra
A jelű tábla


2. ábra
B jelű tábla

A C jelű táblán a szerelvény nyitási irányát nem kell feltüntetni.

b = 18

h = 28


3. ábra
C jelű tábla


4. ábra

Az alaptábla méretei
(Tűzcsapot jelző tábla)


5. ábra
Sekély kutat jelző tábla


6. ábra
Mély kutat jelző tábla


7. ábra
Medencét jelző tábla


8. ábra
Nem használható tűzcsapot jelző tábla

III. FEJEZET

A TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK.

1.1. A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartások és javítások elvégzéséről, a fenntartónak kell gondoskodnia.

1.2. Felülvizsgálatot, karbantartást, javítást csak külön jogszabályban meghatározott szakvizsgával5 rendelkező személy végezhet.

1.3. A vizsgálatok alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről a fenntartónak haladéktalanul gondoskodni kell. A meghibásodott vízkivételi helyek és azok szerelvényeinek javítását, szükség esetén cseréjét azonnal el kell végezni.

1.4. A vízkivételi helyekről nyilvántartást kell vezetni, amely legalább tartalmazza:

a) a vízkivételi hely egyértelmű azonosítását,

b) az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, javítás időpontját,

c) az ellenőrzést, felülvizsgálatot, karbantartást végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát, megállapításait,

d) a javítást végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát és a javítás megnevezését.

2. A TŰZOLTÓ VÍZFORRÁSOK ELLENŐRZÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN ELVÉGZENDŐ ÁLTALÁNOS FELADATOK.

2.1. A tűzoltó vízforrások ellenőrzése, karbantartása és felülvizsgálata során minden esetben meg kell vizsgálni, vagy el kell végezni:

a) a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét,

b) az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát,

c) értelemszerűen a vízkivételi helyeknek az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát,

d) a vízhálózatról működő vízforrások esetében a hálózat átöblítését a tiszta víz megjelenéséig,

e) a korrózió elleni védelem épségét, a védelem sérülése esetén annak javítását.

3. AZ EGYES TŰZOLTÓ VÍZFORRÁSOK ELLENŐRZÉSÉNEK, KARBANTARTÁSÁNAK, FELÜLVIZSGÁLATÁNAK EGYEDI ELŐÍRÁSAI.

3.1. Beépített tűzoltó berendezések: tömlődob alaktartó tömlővel; falitűzcsap-szekrények lapos tömlővel (továbbiakban: falitűzcsap-szekrények).

3.1.1. A falitűzcsap-szekrényeket és tartozékait félévenként kell karbantartani, ellenőrizni, évente felülvizsgálni és egyes tartozékokat ötévenként nyomáspróbázni,

3.1.1.1. a féléves ellenőrzés, karbantartás során az 1. rész III. fejezetének 2. pontjában meghatározott általános feladatokon felül legalább ellenőrizni kell:

a) a falitűzcsap-szekrények akadálytalan megközelíthetőségét,

b) az ajtók, kiforgatható tartók értelemszerű és megfelelő működtethetőségét,

c) a szerelvények épségét, működtethetőségét,

d) a tartozékok meglétét,

3.1.1.2. a féléves karbantartás során, az általános feladatokon felül legalább el kell végezni:

a) a gyártó által előírt karbantartásokat, javításokat,

b) a tartozékként elhelyezett vízzáró lapos tömlő áthajtogatását.

3.1.1.3. amennyiben a falitűzcsap szekrények éves felülvizsgálatát a vonatkozó MSZ EN 671-3 szabvány előírásai szerint végzik el és dokumentálják, úgy azt megfelelőnek kell tekinteni. A szabványtól eltérő felülvizsgálati eljárás egyenértékűségét az OKF állapítja meg.

3.1.1.4. A falitűzcsap-szekrények tartozékát képező alaktartó és lapos tömlők ötéves nyomáspróbázása esetén:

a) amennyiben a falitűzcsap-szekrények tartozékát képező alaktartó tömlők és az MSZ EN 14540 szabványnak megfelelő lapos tömlők nyomáspróbáját a vonatkozó MSZ EN 671-3 szabvány előírásai szerint végzik el és dokumentálják, úgy azt megfelelőnek kell tekinteni; a szabványtól eltérő felülvizsgálati eljárás egyenértékűségének megállapítására az OKF jogosult; a nyomáspróbát az 1. rész VI. fejezetének 14. függeléke szerint kell elvégezni,

b) amennyiben a falitűzcsap-szekrényben nem az MSZ EN 14540 szabványnak megfelelő szivárgásmentes lapos tömlő van elhelyezve, úgy a nyomáspróbát az 1. rész VI. fejezetének 10. pontja szerint kell elvégezni,

c) az alaktartó és lapos tömlőkön a nyomáspróba jelölése az 1. rész VI. fejezetének 10. pontja szerint kell elvégezni,

3.1.2. a javítás, karbantartás, felülvizsgálat elvégzését követően a falitűzcsap-szekrényeket ellenőrző plombával kell ellátni.

3.2. Fali tűzcsap és szekrény száraz felszálló vezetékkel (továbbiakban: száraz tüzivíz-vezeték rendszer):

3.2.1. a száraz tüzivíz-vezeték rendszert legalább félévenként kell ellenőrizni, karbantartani, felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni,

3.2.2. a féléves ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat során az 1. rész III. fejezete 2. pontjában meghatározott általános feladatokon felül ellenőrizni kell;

a) a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő akadálytalan megközelíthetőségét,

b) a száraz felszálló-vezeték betáplálási pontján 2 db „B” jelű csonkkapocs meglétét,

c) a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét,

d) az ajtók értelemszerű és megfelelő működését,

e) a szerelvények épségét, működtethetőségét,

f) a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglétét,

g) szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megközelíthetőséget, az elzáró szerelvények, a csonkkapcsok és a kupakkapcsok meglétét,

h) a csővezeték légteleníthetőségét,

3.2.2.1. a tűzcsapszekrényből az oda nem illő tárgyakat el kell távolítani,

3.2.3. a teljes száraz tüzivíz-vezeték rendszert 5 évenként vízzel nyomáspróbázni kell; a próbanyomás értéke – a betápláló csonknál mérve – 1,5 MPa; a nyomáspróba alatt az elzáró szerelvényeknél minimális csepegés megengedett.

3.3. Föld alatti és föld feletti tűzcsapok (továbbiakban: tűzcsapok):

3.3.1. az épületek, építmények használatba vételi eljárása során a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett mérésről felvett vízhozam mérési jegyzőkönyvvel igazolni kell a szükséges oltóvíz mennyiség meglétét; a mérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni; amennyiben az oltáshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózatról együttesen került biztosításra, akkor a vízhozam mérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiségre vonatkozzon,

3.3.2. a föld feletti tűzcsapokat legalább félévenként ellenőrizni, karbantartatni és évente felülvizsgálni kell;

3.3.2.1. a féléves ellenőrzést, karbantartást a gyártó előírásai és az 1. rész III. fejezetének 2. pontjában meghatározott általános feladatok alapján kell elvégezni,

3.3.2.2. az éves felülvizsgálat során a féléves ellenőrzés, karbantartás feladatain felül legalább ellenőrizni kell a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét, a tömítések épségét, állapotát; a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét, tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épségét, állapotát, az elveszés elleni biztosítás meglétét; a biztonsági ház(ak) állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát; a kupakkapcsok levétele után a tűzcsap szelep működtetésével a tűzcsap üzemképesség; a tűzcsapban mérhető statikus nyomást; mindkét csonkon egyidejűleg mérve a tűzcsap vízszállítását; a víztelenítő rendszer működését,

3.3.3. a föld alatti tűzcsapokat legalább félévente kell ellenőrizni, karbantartani és évente felülvizsgálni,

3.3.3.1. az ellenőrzést és karbantartást a gyártó előírásainak megfelelően és az 1. rész III. fejezetének 2. pontjában meghatározott általános feladatok alapján kell végrehajtani, és ezen felül legalább el kell végezni a tűzcsap környezetének tisztítását; a tűzcsap szekrényének megfelelő nyithatóságának ellenőrzését; a tűzcsap szekrényének kitisztítását; a fejszerelvényt védő fedél vagy menetes zárósapka állapotának, földalatti tűzcsapkulccsal történő nyithatóságának ellenőrzését; a ház, és a szelep szivárgásának ellenőrzését; a víztelenítő rendszer ellenőrzését; a csatlakozó menet zsírzását,

3.3.3.2. a tűzcsapszekrény megfelelő nyithatóságának ellenőrzésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a nyitott fedél nem akadályozhatja a tűzcsap működtetését,

3.3.3.3. az éves felülvizsgálat során a féléves ellenőrzés, karbantartás feladatain felül legalább ellenőrizni kell a csatlakozófej állapotát, idomszerrel a menet épségét, a tömítő felület állapotát; üzempróbával a tűzcsap megfelelő működését; a tűzcsapban mérhető statikus nyomást; a tűzcsap vízszállítását; a víztelenítő rendszer működését,

3.3.4. amennyiben a tűzcsap vízszállítását ugrómagasság méréssel végzik, az ugrómagasság alapján meghatározható vízmennyiség értékeit az 1. rész III. fejezetének 1. táblázata tartalmazza.

1. táblázat – Ugrómagasságból meghatározható vízmennyiség

Ugrómagasság (méter)

Kivehető vízmennyiség
(liter/perc)

Ugrómagasság (méter)

Kivehető vízmennyiség
(liter/perc)

0,01-0,1

150-400

1,21-1,30

1475-1500

0,11-0,2

450-600

1,4

1550

0,21-0,3

630-730

1,5

1600

0,31-0,4

740-850

1,6

1700

0,41-0,5

860-950

1,8

1800

0,51-0,6

960-1000

2

1900

0,61-0,7

1050-1100

2,5

2100

0,71-0,8

11450-1200

3

2300

0,81-0,9

1225-1250

3,5

2500

0,91-1,00

1275-1325

5

3000

1,01-1,10

1350-1400

3.4. Szerelvényszekrények tűzcsapokhoz:

3.4.1. a szerelvényszekrényeket és tartozékait legalább félévente kell ellenőrizni, évente ellenőrizni és karbantartani, és egyes tartozékokat ötévenként felülvizsgálni és nyomáspróbázni,

3.4.2. az időszakos ellenőrzés gyakoriságának megállapításakor figyelembe kell venni a kérdéses szekrény környezeti körülményeit és/vagy tűzveszélyt és kockázatot, de a legalább félévenkénti ellenőrzés a következőkre kell, hogy kiterjedjen az 1. rész III. fejezetének 2. pontjában meghatározott általános feladatokon felül;

a) a szerelvény szekrény megfelelő helyen van-e,

b) a szekrény elhelyezkedése jól láthatóan jelölt-e,

c) a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztő szilárd és a célnak megfelelő-e,

d) a szekrény sérülésmentes, ajtaja megfelelően és szabadon nyitható-e,

e) a szükséges szerelvények megtalálhatók-e,

f) a szerelvények megfelelően rögzítettek-e,

g) van-e megfigyelhető hiányosság, korrózió okozta vagy egyéb károsodás akár a szekrényen, akár a benne lévő szerelvényeken,

3.4.2.1. a tárolt felszerelés és a szekrény sérülésmentes legyen, nem lehet rozsdás vagy lyukas; a tartozékként elhelyezett vízzáró lapos tömlőket át kell hajtogatni; az áthajtogatás során szemrevételezéssel ellenőrizni kell a tömlő állapotát; a sérült, szennyeződött tömlőt cserélni kell,

3.4.3. az éves ellenőrzés és karbantartás során az általános és a féléves feladatokon felül a szekrényben elhelyezett szerelvények állapotát ellenőrizni kell, gyakorlati próbával a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs, vagy az egyetemes kapocskulcsok megfelelősségét és biztonságos használhatóságát (a kulcsokon rendellenes deformáció, repedés nem megengedett); ha szükséges az állványcső megfelelő működtethetőségét vagy az áttétkapocs állapotát; a sugárcső megfelelősségét, biztonságos és könnyű működtethetőségét,

3.4.3.1. a szekrényen és a felszereléseken a gyártó által előírt karbantartásokat el kell végezni,

3.4.3.2. a vizsgálat során nem megfelelőnek minősített tartozékokat cserélni kell.

3.4.4. A szerelvényszekrények egyes tartozékait 5 évenként kell felülvizsgálni és nyomáspróbázni,

3.4.4.1. amennyiben a szerelvényszekrényben az MSZ EN 14540 szabványnak megfelelő szivárgásmentes lapos tömlők vannak elhelyezve és azok nyomáspróbáját, a vonatkozó MSZ EN 671-3 szabvány előírásai szerint végzik el és dokumentálják, úgy azt megfelelőnek kell tekinteni; a szabványtól eltérő felülvizsgálati eljárás egyenértékűségének megállapítására az OKF jogosult,

3.4.4.1.1. a nyomáspróba során az 1 rész VI. fejezetének 14. függeléke szerint kell eljárni,

3.4.4.2. amennyiben a szerelvényszekrényben nem az MSZ EN 14540 szabványnak megfelelő szivárgásmentes lapos tömlő van elhelyezve, úgy a nyomáspróbát 1. rész VI. fejezetének 10. pontja szerint kell elvégezni,

3.4.5. a tömlőkön a nyomáspróbát az 1. rész VI. fejezetének 10. pontjában meghatározottak szerint kell jelölni.

3.4.6. A föld alatti tűzcsaphoz elhelyezett állványcsövön idomszerrel ellenőrizni kell a csatlakozó menet épségét; a föld alatti tűzcsap kifolyócsonkjával egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt állványcsövön a szerelvények zárt állásában 1,0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni, a vizsgálat eredményes, ha 2 perc vizsgálati idő alatt a kiömlő ágakon szivárgás nem tapasztalható,

3.4.7. az ellenőrzéseket és karbantartásokat az MSZ EN 671-3 7. pont szerint vagy az OKF által megállapított egyenértékű módon kell dokumentálni,

3.4.8. a tűzvédelemnek az ellenőrzés és karbantartás ideje alatt az MSZ EN 671-3 8. pontnak, vagy az OKF által megállapítottaknak kell megfelelnie.

3.5. Medencék, tartályok (továbbiakban: víztárolók) és egyéb vízforrások:

3.5.1. a víztárolókat félévente kell ellenőrizni, karbantartani, ötévenként felülvizsgálni és egyes elemeket nyomáspróbázni,

3.5.2. a féléves ellenőrzés és karbantartás során az 1. rész III. fejezetének 2. pontjában meghatározott általános feladatokon felül meg kell vizsgálni a víztárolók vízszintjét (vízmennyiségét), az utántöltésre való szerelvények állapotát, szükség szerint a szívóvezeték állapotát, a lábszelep működőképességét,

3.5.2.1. szükség esetén a víztárolót algátlanítani, takarítani, iszaptalanítani kell, nagymértékű szivárgás észlelése esetén a szivárgást meg kell szüntetni,

3.5.2.2. fémből készült tartályok esetén azokat szükség szerint rozsdátlanítani és festeni kell,

3.5.3. az ötéves felülvizsgálat során az általános és féléves feladatokon felül el kell végezni;

a) a víztároló leürítését, tisztítását,

b) a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását,

c) a szívóvezeték nyomáspróbáját,

d) a fémszerkezetek festését,

e) a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját,

3.5.4. a szívóvezeték nyomáspróbáját a szívókosár nélküli, lezárt szívóvezetéken vízzel kell elvégezni, a próbanyomás értéke 1,5 MPa, időtartama 5 perc, a nyomáspróba alatt a szerelvényeknél szivárgás nem megengedett.

3.5.5. egyéb víztároló (víztornyok, vízművek tárolói) esetén félévenként ellenőrizni kell a szívócső meglétét, karbantartottságát, a tűzoltásra tartalékolt (előírt) víz meglétét és a vízvételezés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthetőségét.

3.6. A természetes vízforrások (folyó, patak, tó stb.) vízkivételi helyek szerelvényeinek és felszereléseinek vizsgálatakor, ellenőrzésekor az előírásokat értelemszerűen kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

TŰZOLTÓ KAPCSOK6

1. A TŰZOLTÓ KAPCSOK CSOPORTOSÍTÁSA.

1.1. Típus szerint (a kapocstípusok a felhasználástól és a rendeltetéstől függően):

a) tömlőkapocs a tűzoltó tömlők bekötésére és csatlakoztatására alkalmas szerelvény,

b) csonkkapocs a menetes csővégre szerelhető szerelvény,

c) kupakkapocs a tűzoltó vízforrások lezárására alkalmas szerelvény,

d) áttétkapocs a különböző méretű csatlakozófejek összekapcsolására alkalmazható közdarab.

1.2. Méret szerint:

1.2.1. a tömlőkapcsok méretjele, a csatlakoztatható tűzoltótömlő és a hozzá tartozó kapocs legkisebb belső átmérője az 1. rész IV. fejezetének 1. táblázata szerint,

1. táblázat

Méretjel

A tömlő névleges átmérője [mm]
(vonatkozó szabvány szerint)

A kapocs legkisebb belső átmérője [mm]

125-A

125

110

110-A

110

100

75-B

75

65

52-C

52

45

25-D

25

18

38-E

38

30

38-H

38

30

1.2.2. a csonkkapcsok méretjele és legkisebb belső átmérője az 1. rész IV. fejezetének 2. táblázata szerint,

2. táblázat

A kapocs méretjele

Legkisebb belső átmérő [mm]

125-A

110

110-A

100

75-B

65

52-C

45

25-D

18

38-E

30

38-H

30

1.2.3. az áttétkapcsok méretjele és legkisebb belső átmérője az 1. rész IV. fejezetének 3. táblázata szerint,

3. táblázat

A kapocs méretjele

Legkisebb belső átmérő [mm]

125/110 =A/A

100

110/75 = A/B

65

75/52 = B/C

45

52/38 = C/E

30

52/25 = C/D

18

38/25 = E/D

18

1.3. Az 1. rész IV. fejezetének 1–3. táblázataiban található adatoktól eltérő méretű kapocstípusok a vonatkozó jogszabályok alapján egyedi engedélyezésre kötelezettek.

2. A TŰZOLTÓ KAPCSOK KIALAKÍTÁSA ÉS TÖMEGE.

2.1. A tömlőkapcsok megengedett legnagyobb tömegét az 1. rész IV. fejezetének 4. táblázata tartalmazza.

(Példa a tömlőkapocs kialakítására az 1. rész IV. fejezetének 1. ábrája)

1. ábra

Megnevezés

1. Kapocstest

2. Bekötőhüvely

3. Rögzítőgyűrű

4. Tömítőgumi

4. táblázat

A kapocs méretjele

A kapocs tömege legfeljebb [kg]

125-A

3,10

110-A

2,80

75-B

1,10

52-C

1,50

25-D

0,70

38-E

0,85

38-H

1,50

2.2. A csonkkapcsok megengedett legnagyobb tömegét az 1. rész IV. fejezetének 5. táblázat tartalmazza.

(Példa a csonkkapocs kialakítására az 1. rész IV. fejezetének 2. ábrája)

2. ábra

Megnevezés

1. Kapocstest

2. Tömítőgumi

3. Tömítés

5. táblázat

A kapocs méretjele

Tömeg legfeljebb [kg]

125-A

1,85

110-A

1,80

75-B

0,60

52-C

0,40

25-D

0,18

38-E

0,25

38-H

0,85

2.3. A kupakkapcsok megengedett legnagyobb tömegét az 1. rész IV. fejezetének 6. táblázata tartalmazza.

(Példa a kupakkapocs kialakítására az 1. rész IV. fejezetének 3. ábrája)

3. ábra

Megnevezés:

1 Kapocstest

2 Kupak

3 Tömítőgumi

4 Rögzítőgyűrű

6. táblázat

A kapocs méretjele

Tömeg legfeljebb [kg]

125-A

1,85

110-A

1,50

75-B

0,75

52-C

0,55

25-D

0,15

38-E

0,25

38-H

0,80

2.3.1. A kapcson az elveszés elleni biztosítás lehetősége legyen kialakítva.

2.4. Az áttétkapcsok megengedett legnagyobb tömegét az 1. rész IV. fejezetének 7. táblázata tartalmazza.

(Példa az áttétkapocs kialakítására az 1. rész IV. fejezetének 4. ábrája)

4. ábra

Megnevezés:

1 Kapocstest (nagyobb méret)

2 Kapocstest (kisebb méret)

3 Közbetét

4, 5 Tömítőgyűrű

6 Rögzítőgyűrű

7 Biztosítócsavar

7. táblázat

A kapocs méretjele

Tömeg legfeljebb [kg]

A/B-110/75

1,75

B/C-75/52

0,85

C/D-52/25

0,45

C/E-52/38

0,55

3. A TŰZOLTÓ KAPCSOK TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI.

3.1. A csatlakozó fejek és a tömítőgumik kialakítására az érvényben lévő szabvány, vagy az OKF állásfoglalása az irányadó.

3.2. A kapcsok üzemi nyomása min. 1,6 MPa, a 38-H jelű kapcsok üzemi nyomása min. 4,0 MPa.

3.3. Az 1,6 MPa üzemi nyomású kapcsokat az MSZ EN 573 1~4 szabványsorozat szerinti ötvözött alumíniumból vagy az MSZ EN 1706 szerinti ötvözött alumínium öntvényből, vagy azzal mechanikai tulajdonságaiban egyenértékű anyagból kell készíteni; a 38-H jelű kapcsok anyagát a szilárdsági követelmények figyelembevételével a gyártó határozza meg.

3.4. Az alumíniumötvözetek megengedett rézszennyezettsége legfeljebb 0,05 % lehet.

3.5. A megmunkált felületek érdessége Ra < 25 mm, a kapcsok felületén balesetveszélyt jelentő és sérülést okozó éles élek és sarkok nem lehetnek.

3.6. A megmunkálatlan felületek hibáinak (dudorok, lunkerek) mérete az adott felületre vonatkozó tűrésmező 50 % -át nem haladhatja meg.

3.7. A rögzítőgyűrűt a korrózió ellen felületvédelemmel kell ellátni.

3.8. A kapcsok szerkezeti kialakítása tegye lehetővé a kapcsok csatlakoztathatóságát (össze- és szétkapcsolhatóságát) az OKF által jóváhagyott mintakapcsokkal az 1. rész IV. fejezetének 8. táblázat szerinti forgatónyomatékkal.

8. táblázat

A kapocs méretjele

Kapcsolási nyomaték [Nm]

megengedett legkisebb

megengedett legnagyobb

125-A

10

30

110-A

10

30

75-B

5

8

52-C

3

5

25-D

1

3

38-E

3

5

38-H

3

5

3.9. A kapcsok a hatályos tűzvédelmi műszaki követelményben előírt kapocskulcsokkal kapcsolhatóak legyenek.

3.10. Nyomásállóság:

a) az 1,6 MPa üzemi nyomású kapcsok csatlakozási tömörségét 2,5 MPa, szilárdságát 4,5 MPa próbanyomáson,

b) a 38-H jelű, 4,0 MPa üzemi nyomású kapcsok csatlakozási tömörségét 6,5 Mpa, szilárdságát 10,0 MPa próbanyomáson,

c) az A, B és C méretjelű kapcsok vákuumállóságát 0,08 MPa légritkítás esetén kell meghatározni az 1. rész IV. fejezetének 4.1 és 4.2. pontjainak előírásai szerint.

3.11. A nyomó kivitelű tömítőgumi 60±5 Shore „A” keménységű, a szívó-nyomó kivitelű tömítőgumi pedig, 55 ±5 Shore „A” keménységű, legalább mérsékelten vegyszerálló gumi legyen.

3.12. A tömítőguminak 60 %-os, 30 percig tartó összenyomást maradó alakváltozás nélkül kell elviselnie az 1. rész IV. fejezetének 4.3 pontja szerint vizsgálva.

4. A TŰZOLTÓ KAPCSOK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI.

4.1. Az 1,6 MPa üzemi nyomású kapcsokat a 2,5 MPa tömörzárási és a 4,5 MPa szilárdsági, a 38-H jelű, 4,0 MPa üzemi nyomású kapcsokat a 6,5 MPa tömörzárási és a 10,0 MPa szilárdsági próbanyomáson 2 percen keresztül kell vizsgálni. A szilárdsági nyomáspróba alatt a tömítőguminál a vízgyöngyözés megengedett.

4.2. A kapcsok vákuumtömörségét az 1. rész IV. fejezetének 3.10. c) pontja szerinti légritkításnál 5 percen keresztül kell vizsgálni. A vákuumcsökkenés legfeljebb 0,005 MPa lehet.

4.3. A tömítőgumi összenyomhatóságát (1. rész IV. fejezetének 3.11. pontja) párhuzamos lapok közötti összenyomással kell vizsgálni. Az összenyomás alatt a tömítőgumi magasságát három, egymáshoz viszonyítva 120°-ra levő helyen meg kell mérni. Induló méretként a három mérés számtani középértékét kell felvenni. A 30 percen keresztül tartó 60%-os magassági méretre való összenyomás után 15 perccel maradó alakváltozás nem megengedett.

5. A TŰZOLTÓ KAPCSOK MEGJELÖLÉSE.

5.1. A kapcsok kapocstestén jól olvasható és maradó módon a következőket kell feltüntetni:

a) a gyártó nevét vagy jelét,

b) a gyártás évét,

c) a kapocs méretjelét az 1. rész IV. fejezetének 1.2. pontja szerint.

V. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

MŰANYAG ALAPANYAGÚ TŰZOLTÓ KUPAKKAPCSOK

1. A MŰANYAG ALAPANYAGÚ TŰZOLTÓ KUPAKKAPCSOK KIALAKÍTÁSA ÉS TÖMEGE.

1.1. A műanyag alapanyagú (továbbiakban: ma.) kupakkapcsok megengedett méretsorát és legnagyobb tömegét az 1. rész V. fejezetének 1. táblázata tartalmazza.

1.2. (Példa az ma. kupakkapcsok kialakítására az 1. rész V. fejezetének 1. és 2. ábrája)

1. táblázat

A kapocs méretjele

Tömeg legfeljebb [kg]

75-B

0,75

52-C

0,55

25-D

0,15

38-E

0,25

1. ábra

A-A

Megnevezés:

1 Kapocstest

2 Tömítőgumi

2. ábra

1.3. Az ma. kupakkapocs készülhet tömítéses vagy tömítés nélküli kivitelben.

1.4. Az ma. kapocs anyagában piros vagy tartósan pirosra festett legyen.

1.5. Az ma. kapcson az elveszés elleni biztosítás lehetősége legyen kialakítva.

2. A MŰANYAG ALAPANYAGÚ TŰZOLTÓ KUPAKKAPCSOK TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI.

2.1. Az ma. kupakkapcsok és a tömítőgumik kialakítását és méreteit a tűzoltó kapcsokra vonatkozó hatályos tűzvédelmi műszaki követelmény alapján kell meghatározni.

2.2. Az ma. kupakkapocs üzemi nyomása min. 1,0 MPa, az üzemi nyomás alatti zárást a kapocs -20 és +40°C hőmérsékleti tartományban biztosítsa.

2.3. A gyártáshoz felhasznált műanyag biztosítsa az ma. kupakkapocs legalább 10 éves élettartamát.

2.4. A kapcsok felületén balesetveszélyt jelentő és sérülést okozó éles élek és sarkok ne legyenek.

2.5. Az ma. kupakkapcsok szerkezeti kialakítása tegye lehetővé a kapcsok csatlakoztathatóságát (össze- és szétkapcsolhatóságát) azOKF által jóváhagyott mintakapcsokkal az 1. rész V. fejezetének 2. táblázata szerinti forgatónyomatékkal.

2. táblázat

A kapocs méretjele

Kapcsolási nyomaték [Nm]

megengedett legkisebb

megengedett legnagyobb

75-B

5

8

52-C

3

5

25-D

1

3

38-E

3

5

2.6. Az ma. kupakkapcsok a hatályos tűzvédelmi műszaki követelményben előírt kapocskulcsokkal kapcsolhatóak legyenek.

2.7. A kapcsok szilárdságát és a csatlakozás tömörségét 1,6 MPa próbanyomáson kell meghatározni az 1. rész V. fejezetének 3.1 és 3.2 pontjainak előírásai szerint.

2.8. A tömítőgumi feleljen meg a tűzoltó kapcsokra vonatkozó hatályos tűzvédelmi műszaki követelményeknek meghatározott feltételeknek.

3. A MŰANYAG ALAPANYAGÚ TŰZOLTÓ KUPAKKAPCSOK VIZSGÁLATI MÓDSZEREI.

3.1. Az ma. kupakkapcsok szilárdságát és tömörzárását az etalon kapocshoz csatlakoztatva 2,5 MPa próbanyomáson 2 percen keresztül kell vizsgálni (statikus szilárdsági vizsgálat). A nyomáspróba alatt a tömítőguminál a vízgyöngyözés megengedett. A vizsgálatot az alábbi hőmérsékleteken kell elvégezni:

a) -20 oC-on,

b) +20 oC-on,

c) +40 oC-on.

3.1.1. A kapcsokat a vizsgálat előtt a vizsgálati hőmérsékleten, 24 órán keresztül kell temperálni.

3.2. A dinamikus szilárdsági vizsgálathoz, az etalon kapocshoz csatlakoztatott ma. kupakkapcsot ciklikusan kell terhelni. A próbanyomást legfeljebb 2,0 MPa/perc változási sebességgel kell 0-ról 1,6 MPa ra emelni, majd 0-ra csökkenteni. A mérést szobahőmérsékleten kell folyamatosan 100-szor megismételni. A mérési sorozat elején és végén a fő méreteket ellenőrizni kell. A mérési sorozat végén maradó alakváltozás nem megengedett.

4. A MŰANYAG ALAPANYAGÚ TŰZOLTÓ KUPAKKAPCSOK MEGJELÖLÉSE.

4.1. Az ma. kupakkapcsok kapocstestén jól olvasható és maradó módon a következőket kell feltüntetni:

a) a gyártó nevét vagy jelét,

b) a gyártás évét,

c) a kapocs méretjelét az 1. rész V. fejezetének 1.1. pontja szerint,

d) a megengedett legnagyobb üzemi nyomás értékét.

4.2. A kapcsokon a kapocs tulajdonosát fel lehet tüntetni.

5. A MŰANYAG ALAPANYAGÚ TŰZOLTÓ KUPAKKAPCSOK ALKALMAZÁSA.

5.1. A ma. kupakkapcsok a legfeljebb 1,0 MPa megengedett legnagyobb nyomású vízhálózatoknál alkalmazhatóak.

VI. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

VÍZZÁRÓ LAPOS NYOMÓTÖMLŐK ÉS TÖMLŐ SZERELVÉNYEK SZIVATTYÚIHOZ ÉS JÁRMŰVEIKHEZ

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK.

1.1. Az e fejezetben előírt követelmény kizárólag azokra a tömlőkre vonatkozik, amelyeket normál körülmények között legfeljebb -20°C, klimatikus körülmények között -30°C legalacsonyabb környezeti hőmérsékletre szántak.

1.2. Ezen követelménynek megfelelő tömlőt olyan tömlőkapcsokkal kell ellátni, amelyek megfelelnek a hatályos jogszabály, műszaki követelmény, honosított szabvány előírásainak.

1.3. Külön előírások vonatkoznak a tömlőszerelvényekre, ha a tömlő a kapoccsal már összeszerelt, és ezt a tömlő gyártója végezte (lásd 1. rész VI. fejezet 9. pont), valamint a magasnyomású tömlőkre (lásd 1. rész VI. fejezet 7. pont).

1.4. Agresszív környezetben elhelyezett, az MSZ EN 671-2 előírásainak megfelelő tűzcsapszekrényekben az e rendelet szerinti 3-as, vagy 4-es kategóriájú tömlők alkalmazhatók.

1.4.1. Minden megadott nyomás túlnyomás (manometrikus nyomás) és Mpa egységekben kifejezett.

2. Az e jogszabályban hivatkozott szabványoktól eltérő műszaki megoldás megfelelősségét az OKF állapítja meg.

3. MEGHATÁROZÁSOK ÉS DEFINÍCIÓK.

3.1. A tűzvédelmi műszaki követelmény az alábbi meghatározásokat és definíciókat használja, amelyek közül az üzemi nyomás, próbanyomás és repesztő nyomás megfelel az MSZ EN ISO 8330 szabványban megadottal:

a) lapostömlő az a lágy falú tömlő, amely belső nyomás hiányában úgy esik össze, hogy a tömlő belső felületei érintkeznek, és a tömlő sík keresztmetszeti formát vesz fel,

b) magasnyomású lapostömlő olyan lapostömlő, amelynek magasabb a megengedett üzemi nyomása, mint a szivattyúkat meghatározó MSZ EN 1028-1 szabvány 4. táblázatában megadott értékek,

c) tömlő bevonat olyan vékony bevonat, – általában lakkozásként alkalmazott bevonat, – amely tömítőanyagként viselkedik, és amelyen keresztül a tömlő köpeny szálai valószínűleg kidudorodnak,

d) tömlőborítás olyan borítás, amely teljesen körbeveszi a tömlő köpenyt, különálló összetevőt képezve,

e) tömlő köpeny a körkörösen szőtt varrat nélküli megerősítés.

4. OSZTÁLYOZÁS.

4.1. Általános osztályozás esetén a tömlőnek meg kell felelnie a felépítés és teljesítmény szerint megkülönböztetett négy osztály egyikének. Minden tömlő osztályban a bélésnek a lehető legsimábbnak kell lennie, hogy minimálisra csökkenjen a súrlódás. A tömlő gyártójának kell tömlő köpenyt szőnie, és a béléssel összeállítania.

4.2. 1. osztály (borítatlan tömlő), amelyet a következő rétegrenddel kell kialakítani:

a) egy vízálló gumi vagy műanyag bélés,

b) szintetikus szálú köpeny.

4.3. 2. osztály (tömlő külső bevonattal vagy bevonat nélküli tömlő kiegészítő láncfonallal), amelyet egy vízálló gumi vagy műanyag bélés rétegrenddel kell kialakítani:

a) vagy külső bevonatú tömlőhöz műszálas köpeny önmagában vagy kombinálva kiegészítő láncfonallal,

b) vagy bevonat nélküli tömlőhöz műszálas köpeny kiegészítő láncfonallal.

4.4. 3. osztály (tömlő vékony külső bevonattal), amelyet a következő rétegrenddel kell kialakítani:

a) egy vízálló gumi vagy műanyag bélés,

b) szintetikus szálú köpeny,

c) vékony, a köpenyen külsőleg alkalmazott gumi vagy műanyag bevonat, amelynek vastagsága 0,5 mm vagy kevesebb az 1. rész VI. pontjának 1. függelékében meghatározottak szerint.

4.5. 4. osztály (tömlő vastag külső bevonattal), amelyet a következő rétegrenddel kell kialakítani:

a) egy vízálló gumi vagy műanyag bélés,

b) szintetikus szálú köpeny,

c) vékony, a köpenyen külsőleg alkalmazott gumi vagy műanyag bevonat, amelynek vastagsága nagyobb, mint 0,5 mm az 1. rész VI. pontjának 1. függelékében meghatározottak szerint.

5. MÉRETEK, TŰRÉSEK ÉS LEGNAGYOBB TÖMEGEK.

5.1. Belső átmérő és maximális tömeg: a tömlő belső átmérője és tűrése, amennyiben azt az MSZ EN ISO 4671 szerint mérik, meg kell, hogy feleljen az 1. rész VI. fejezetének 1. táblázatában megadott értéknek; a tömeg per méter érték legalább a tömlő 2m hosszúságú, kapcsok nélküli darabján mért adat és nem haladhatja meg az 1. rész VI. fejezetének 1. táblázatban megadott értéket.

1. táblázat – belső átmérő, a belső átmérő tűrései és legnagyobb hossz egységre vonatkoztatott tömeg

Belső átmérő
mm

Belső átmérő tűrése
mm

hossz egységre vonatkoztatott tömeg
kg/m

1. osztály
legfeljebb

2. és 3. osztály
legfeljebb

4. osztály
legfeljebb

25

-0,5 – +1,0

0,18

0,20

0,23

38

-0,5 – +1,5

0,24

0,29

0,35

52

0,35

0,42

0,50

75

0,55

0,66

0,79

110

-0,5 – +2,0

0,91

1,08

1,32

125

-0,5 – +2,5

1,14

1,30

1,70

152

-0,5 – +2,5

1,28

1,70

1,80

5.2. Hossz, hossz tűrések és rugalmasság: a tömlő névleges hossza 20m (hossztűrés MSZ ISO 1307 szerint). Ettől eltérő méretű tömlő megfelelő szakmai indokkal alkalmazható.

6. A KÉSZ TÖMLŐ HIDROSZTATIKAI TELJESÍTMÉNY KÖVETELMÉNYEI.

6.1. Deformáció: üzemi nyomás alatt a tömlő mérettartása feleljen meg az 1. rész VI. fejezetének 2. és 3. táblázatában megadott követelményeknek. (MSZ ISO 1402 szerint vizsgálva); az induló vizsgálati nyomás 0,07 MPa, a vizsgálati végnyomás feleljen meg az 1. rész VI. fejezetének 4. táblázatában megadott értéknek; a csavarodási vonalnak az óramutató járásával megegyezőnek kell lennie.

2. táblázat – Méret és külső átmérő változás

Változás

Tűrés az

1. és 2. osztályú tömlőkre

3. és 4. osztályú tömlőkre

%

%

hosszban

Legfeljebb 110 mm belső átmérőjű tömlők

0,0 – +5,0

0,0 – +5,0

125 mm és 152 mm belső átmérőjű tömlők

0,0 – +3,0

0,0 – +2,0

külső átmérőben

Minden tömlőre

0,0 – +5,0

0,0 – +10,0

3. táblázat – Csavarodási vonal

Belső átmérő
mm

Maximális csavarodás
°/m

25

120

38

100

52

80

75

60

75 felett

40

4. táblázat – Üzemi nyomás, próbanyomás és minimális repesztési nyomás

Nyomás (MPa)

Belső átmérő mm-ben

25-75

110

125 – 152

Legnagyobb üzemi – nyomás a

1,5

1,2

1,0

Próbanyomás b

2,25

1,8

1,5

Minimális repesztő nyomás

4,5

3,6

3,0

a Hogy figyelembe vegyük a szivattyú zárási nyomását, a maximális üzemi nyomás rövid időre 0,2 MPa-al meghaladhatja a maximumot.

b Statisztikai alapú mintavételezési terv szükséges annak bizonyítására, hogy az adott tételből származó tömlő megfelel a próbanyomás követelményeknek.

6.2. Azokra a tömlőkre, amelyek normál üzemi nyomása magasabb, mint az 1. rész VI. fejezetének 4. táblázatában megadott érték, az 1. rész VI. fejezetének 7. pontját kell alkalmazni.

6.3. Próbanyomás alatti deformáció vizsgálata esetén a nyomástartási vizsgálatot három, egyenként 1 méter hosszúságú mintán kell elvégezni (MSZ ISO 1402 szerint), az 1. rész VI. fejezetének 4. táblázatában meghatározott próbanyomáson. A vizsgálat során a mintadarab nem mutathat szivárgást, repedést, hirtelen vetemedést, torzulást vagy egyéb hibára utaló jelet.

6.4. Minimális repesztő nyomás vizsgálatakor három darab, egyenként 1 méter hosszúságú mintát kell az MSZ ISO 1402 szerint meghatározott repesztő nyomásnak kitenni. Egyetlen mintadarab sem repedhet alacsonyabb nyomáson, mint az 1. rész VI. fejezetének 4. táblázatában megadott minimális repesztő nyomás érték.

6.5. Ezen követelményben szereplő tömlők üzemi nyomás értékeit az 1. rész VI. fejezetének 4. táblázata adja meg, de ez nem zárja ki a magasabb üzemi nyomáson használt tömlőket (lásd az 1. rész VI. fejezetének 7. pontja).

6.6. Meghajlított tömlő nyomás vizsgálata esetén az 1. rész VI. fejezetének 2. függelékében meghatározott vizsgált mintadarab szemrevételezéses vizsgálattal ellenőrizve nem repedhet, vagy mutathat hibát az 1. rész VI. fejezetének 4. táblázatban megadott próbanyomás értéken történt vizsgálat előtt, sem azt követően.

6.7. Tapadás vizsgálatakor az MSZ EN 28033 szabvány 1 típusú vizsgálata szerinti mérés során a tapadás a bélés és a köpeny között nem lehet kevesebb, mint 1,0 kN/m, a bevonat és a köpeny között nem lehet kevesebb, mint 1,6 kN/m. A mintadarab szélessége minden esetben (25±0,5)mm és a tömlő hossztengelyére merőlegesen kivágottnak kell lennie. A gyűrűt keresztben fel kell vágni és kinyitni, hogy szalagot képezzen. A tapadás meghatározásánál a motorhajtású befogók mozgási sebessége olyan legyen, hogy a rétegek elválasztásának sebessége elérje az (50±5)mm/min értéket. Amennyiben a tapadás értékének megállapítása nem lehetséges a nagy tapadás miatti szakadás következtében, úgy azt megfelelőnek kell elfogadni. Minden tapadást meg kell kísérelni megmérni és az eredményt dokumentálni kell.

6.8. Gyorsított öregedés vizsgálatakor az 1. rész VI. fejezetének 3. függeléke szerinti vizsgálat esetén mindhárom, repesztő nyomás hatásának kitett mintadarab feleljen meg az 1. rész VI. fejezetének 6.4. pontjában meghatározott követelményeknek. A repesztő nyomás eredmények átlagértéke nem csökkenhet jobban, mint 25%, az 1. rész VI. fejezetének 6.4. pontban meghatározott induló átlagos repesztő nyomás érték. A tapadás a feltekert mintadarab bélése és a köpenye között nem lehet kevesebb, mint 0,9 kN/m és a feltekert mintadarab a bevonata és a köpenye között nem lehet kevesebb, mint 1,4 kN/m.

6.9. Amennyiben a gyártó, forgalmazó és a felhasználó megegyeznek, dörzsállósági vizsgálat végezhető 1. rész VI. fejezetének 6.9.1., 6.9.2. és 6.9.3. pontokban meghatározottak szerint.

6.9.1. A dörzsállósági teszt a különböző tömlő konstrukcióktól és/vagy anyagoktól függően eltérő. Két eljárás különböző értékeket ad, ezért a méltánytalan megkülönböztetés elkerülése érdekében ezt jelezni szükséges. Továbbá fontos szem előtt tartani, hogy az 1. rész VI. fejezetének 5. táblázatában megadott dörzsállósági kategóriák, és az ahhoz tartozó fordulatok száma és az 1. rész VI. fejezetének 6. táblázatában szereplő kettős löket érték nem korreláltatható.

6.9.2. Az 1. és 2. osztályú tömlőket dörzsállóságuk szerint kategóriába kell sorolni. A dörzsállósági kategóriákat az 5. táblázat tartalmazza. Az 1. rész VI. fejezetének 4 függeléke alapján vizsgált tömlő abba a kategóriába tartozik, amelyhez tartozó fordulatokat alkalmazva az ötből legalább négy mintadarab nem reped ki. C kategóriájú a tömlő, amennyiben a maximális fordulatot követően ötből legalább négy mintadarab nem reped ki az 1. rész VI. fejezetének 4. táblázatában megadott üzemi nyomás érték mellett

5. táblázat – Dörzsállósági vizsgálat bevonat nélküli tömlőre (1. és 2. osztályba tartozó tömlők)

Fordulatok száma

Kategória

A

B

C

1. tömlőosztály

?50

?100

=100+nyomáspróba üzemi nyomáson

2. tömlőosztály

?75

?150

=150+nyomáspróba üzemi nyomáson

6.9.3. A 3. és 4. osztályú tömlőket dörzsállóságuk szerint kategóriába kell sorolni. A dörzsállósági kategóriákat a 6. táblázat tartalmazza. Az 1. rész VI. fejezetének 5. függeléke alapján vizsgált tömlő abba a kategóriába tartozik, amelyhez tartozó kettős löketeket alkalmazva az ötből legalább négy mintadarab nem reped ki.

6. táblázat – Dörzsállósági vizsgálat bevonatos tömlőre (3. és 4. osztályba tartozó tömlők)

Belső átmérő (mm)

A repedés előtt befejezett kettős löketek minimális száma

3. osztályú tömlő

4. osztályú tömlő

A

B

C

A

B

C

25, 38, 52

20

40

60

20

40

60

75

20

40

60

30

60

90

110

20

50

70

35

70

100

125 és 152

20

50

80

40

80

110

6.10. Alacsony hőmérsékletű hajlékonyság esetén az 1. rész VI. fejezetének 6. függeléke alapján vizsgálva a minden tömlőosztály belső bélése és a bevonatos tömlők (3. és 4. osztályú tömlők) külső bevonata nem törhet, vagy válhat le a köpenyről 15 ciklust követően. A vizsgálati hőmérséklet az alábbi legyen:

a) standard vizsgálati hőmérséklet (-20±2)°C,

b) hideg klimatikus körülmények között használt különleges vizsgálati hőmérséklet (-30±2)°C.

6.11. Forró felülettel szembeni ellenállás vizsgálatakor az 1. rész VI. fejezetének 7. függeléke alapján vizsgálva, az 1. rész VI. fejezetének 7. táblázatában meghatározott tömlőosztályra megadott hőmérsékletén négy vizsgálatból egy sem eredményezhet a vizsgálati darabon szivárgást a fűtött rúd alkalmazásának kezdete és annak eltávolítása közötti 30 s időn belül.

7. táblázat – Forró felülettel szembeni ellenállás vizsgálati hőmérsékletei

Tömlő osztály

Vizsgálati hőmérséklet

1

(300± 10)°C

2, 3 és 4

(350± 10)°C

6.12. Hajlítási töréssel szembeni ellenállóság vizsgálatakor az 1. rész VI. fejezetének 8. függeléke alapján vizsgálva, a tömlő belső átmérőjének 10-szeresének megfelelő hajlítási sugarat alkalmazva, vizuális megfigyelés alapján a tömlő nem mutathat törést.

6.13. Nyomásveszteség vizsgálatakor az 1. rész VI. fejezetének 9. függeléke alapján vizsgálva az egy méter tömlőhosszra eső nyomásveszteség nem haladhatja meg az 1. rész VI. fejezetének 8. táblázatában megadott értéket a hozzátartozó térfogatáram mellett.

8. táblázat – Legnagyobb nyomásveszteség követelmények

Belső átmérő

Térfogatáram

Legnagyobb nyomásveszteség

mm

l/min

kPa/m

25

180

13300

38

400

8800

52

750

6400

75

1600

4400

110

3400

3000

125

4400

2700

152

6500

2200

6.14. A tömlők olajszennyeződéssel szemben ellenállását mindegyik osztályba tartozó tömlőn az 1. rész VI. fejezetének 10. függeléke szerint meg kell vizsgálni. Az 1. rész VI. fejezetének 6.7. pontjában megadott módszer szerinti vizsgálat során megállapított eredő tapadás érték csökkenésének mértéke az olajszennyeződés hatás vizsgálat következtében nem lehet nagyobb, mint 60%. A gyártó, forgalmazó és a felhasználó közti megállapodás értelmében további, szigorúbb vizsgálat is végezhető különböző folyadékokkal és/vagy magasabb vizsgálati hőmérsékleten.

7. MAGASABB NYOMÁSÚ LAPOS TÖMLŐK NAGYNYOMÁSÚ SZIVATTYÚKHOZ.

7.1. Azokhoz a lapos tömlőkhöz, amelyeket az 1. rész VI. fejezetének 4. táblázatában megadott üzemi nyomásnál magasabb nyomáson használnak, így az MSZ EN 1028-1 szerinti magasnyomású egységgel szerelt tűzoltó szivattyúkhoz, a gyártó által megengedett üzemi nyomás, a vizsgálati nyomás és a repesztő nyomás egymáshoz viszonyított arányai nem lehetnek kisebbek, mint 1: 1,5 : 2,25.

7.2. A tömlőknek meg kell felelniük minden, a tömlő szerkezet szerinti osztályára vonatkozó követelményének. A hidrosztatikai követelményeket minden belső átmérőjű tömlő esetében úgy kell meghatározni, hogy a kezdeti vizsgálati nyomás 0,07MPa; azon tömlőknél, amelyek üzemi nyomása kisebb, mint 2 MPa, a végnyomás 1,0 MPa, a 2 MPa-nál magasabb üzemi nyomású tömlőknél pedig, 2,0 MPa. A magasnyomású lapostömlők tömegére és a hajlítási sugárra nincs korlátozás azoknál a tömlőknél, amelyek üzemi nyomása magasabb, mint 2,0 MPa. A 38-as névleges belső átmérőjű, és min. 4,0 MPa megengedett üzemi nyomású lapostömlő jele: 38-H. A tömlőt 38-H jelű tömlő kapoccsal kell szerelni. Az ettől eltérő paraméterű magasnyomású lapos tömlő a hatályos jogszabálynak megfelelően engedélyköteles.

8. JELÖLÉS, MEGNEVEZÉS.

8.1. A tömlő mindkét végén, a bekötéstől 2m távolságra, jól olvashatóan és maradandó módon legalább a következő jelöléseket kell elhelyezni.

a) a gyártó neve vagy védjegye (gyártó az 1. rész VI. fejezetének 4.1. pontja szerint),

b) a tömlő osztálya és belső átmérője mm-ben,

c) a legnagyobb megengedett üzemi nyomás MPa (bar)-ban,

d) a gyártás éve, negyedéve,

e) a különleges vizsgálati hőmérséklet értéke, ha alacsonyabb, mint -20°C (lásd az 1. rész VI. fejezetének 6.10. pontját),

f) a jóváhagyás számát és a tanúsító szervezetet vagy annak hivatkozását, ahogy az értelmezhető. (példa: XXX – 1 – 52 – 1,5 (15bar) – 2005/2.n.év, – 30, jóváhagyási hivatkozás)

8.2. A tömlő megnevezésének tartalmaznia kell

a) a tömlő osztályát, belső átmérőjét,

b) a tömlő hosszát,

c) a bekötését,

d) a tömlőre vonatkozó műszaki (példa: az 1. osztályú, 75 mm belső átmérőjű, 15 m hosszú bekötetlen tömlő megnevezése: tűzoltó nyomótömlő 1-75-15m-OTSZ; a 3. osztályú, 52mm belső átmérőjű, 20 m hosszú bekötött tömlő megnevezése: tűzoltó nyomótömlő 3-52-20m-K-OTSZ; az 1. osztályú, 38 mm belső átmérőjű, 15 m hosszú magasnyomású bekötött tömlő megnevezése: magasnyomású tűzoltó nyomótömlő 1-38H-15m-K-OTSZ).

9. TÖMLŐ SZERELVÉNYEK.

9.1. Abban az esetben, ha a tömlőkapcsokat a tömlő gyártója szereli fel, a tömlőrendszer biztonságosságát az 1. rész VI. fejezetének 11. függeléke alapján vizsgálva a gyártónak kell ellenőriznie a forgalmazó, felhasználó felé történő kiszállítás előtt. Eszerint nem lehet semmilyen szivárgásra utaló jel, a tömlő és kapocs egymástól nem mozdulhat el. Meghatározott körülmények között nem a tömlő gyártója szereli kapcsokkal a tömlőt. Ebben az esetben a forgalmazónak, vagy ha a tömlőt a felhasználó kötötte be, akkor a felhasználónak kell gondoskodnia, hogy a tömlő biztonságosságát megvizsgálják.

9.2. A tömlő gyártójának a magyarországi forgalmazáshoz olyan kapcsokkal kell ellátnia a tömlőt, amelyek megfelelnek a hatályos jogszabály vagy honosított szabvány előírásainak.

10. FELÜLVIZSGÁLAT, IDŐSZAKOS NYOMÁSPRÓBA.

10.1. A használatba vett tömlőszerelvényt minden olyan használati alkalmat követően, amikor sérülés gyanítható, vagy javítás után, valamint a gyártó által megadott, de legalább a vonatkozó jogszabály által meghatározott gyakorisággal felül kell vizsgálni, és időszakos nyomáspróbának alávetni.

10.2. A felülvizsgálat és nyomáspróba menete:

10.2.1. a tömlőszerelvényt tisztítás után szemrevételezéssel kell ellenőrizni; a sérült köpenyű, a kapocs bekötéseknél erősen kopott tömlőt javítani vagy selejtezni kell; ellenőrizni kell a tömlőn és a kapcsokon a jogszabály által előírt feliratok meglétét; az előírt jelölések hiányában a tömlőszerelvényt biztonságossági okokból nem szabad nyomáspróbázni,

10.2.2. a szemrevételezéssel megfelelőnek minősített tömlőszerelvényt időszakos nyomáspróbának kell alávetni az 1. rész VI. fejezetének 12. függeléke alapján; a nyomáspróba értékeit a 1. rész VI. fejezetének 9. táblázata tartalmazza; amennyiben a 75 mm névleges belső átmérőnél nagyobb belső átmérőjű tömlőszerelvények gyártó által megengedett üzemi nyomása nagyobb az 1. rész VI. fejezetének 9. táblázatában megadott értéknél és a tömlőszerelvények alkalmazási körülményei ezt indokolttá teszik, a felülvizsgálatot a gyártó által megadott üzemi nyomáson kell elvégezni.

9. táblázat – Az időszakos felülvizsgálat nyomáspróba értékei.

Névleges belső átmérő mm-ben

Nyomás (MPa)

25-75

1,5

110

1,2

125 – 152

1,0

magasabb nyomású lapos tömlők

gyártó által meghatározott legnagyobb megengedett üzemi nyomás

10.3. A tömlőszerelvény megfelelő, ha a vizsgálati idő alatt a kapcsoknál, bekötéseknél és a tömlő köpenyén szivárgás, valamint a tömlő köpenyén repedés, rendellenes deformáció nem észlelhető. A nem megfelelő tömlőt javítani vagy selejtezni kell. Ezen követelménynek megfelelő tömlők javíthatóak.

10.4. A felülvizsgálat és időszakos nyomáspróba után a tömlőn a gyártó által meghatározott, a tároláshoz előírt karbantartási műveleteket el kell végezni.

10.5. A felülvizsgálat és az időszakos nyomáspróba elvégzését a tömlőn a gyártói jelölés után kell jelölni. A jelölésnek legalább tartalmaznia kell:

a) a felülvizsgálat évét, hónapját,

b) a felülvizsgáló nevét, védjegyét, vagy jelzetét.

10.6. A felülvizsgálat és időszakos nyomáspróba elvégzését a felülvizsgáló külön jogszabály alapján köteles dokumentálni7.

1. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Vizsgálat a tömlő bevonat vastagság méréshez

A.1. Berendezés

Optikai nagyító, 0,01 mm osztású skálával

A.2. Eljárás

A tömlőből egy gyűrű alakú mintát kell vágni és megmérni a szálak teteje és a borítás felülete közötti távolságot a gyűrű egymástól négy egyenlő távolságra eső pontján körbe az optikai nagyító segítségével.

A mért értékek átlagát kell kiszámítani a borítás vastagságának értékéhez. Ahol a bevonat változó vagy bordázott, a mérést a legvékonyabb ponton kell végezni.

2. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Törési nyomás vizsgálat

B.1. Alapelv

Ez a módszer a tömlő szivárgását vagy sérülését vizsgálja, a nyomás alatt tartott, megtört vizsgálati darabon.

B.2. Vizsgálati darab

A vizsgálati darab egy 2,0 m hosszúságú tömlő.

B.3. Berendezés

Nyomásfokozó szivattyú, mely vízzel, mint vizsgáló közeggel legyen képes a 4. táblázatban meghatározott vizsgálati nyomás fenntartására.

B.4. Eljárás

A mintadarabot össze kell kapcsolni a nyomásfokozó szivattyúval, fel kell tölteni vízzel, és légteleníteni kell, mielőtt a tömlő szabad végének lezárása megtörténne. A vizsgálati darabban 0,07MPa nyomást kell fenntartani, miközben hozzávetőleg a közepénél 180°-ban vissza kell hajtani a hossza mentén. A szabad véget hozzá kell kötni a tömlőhöz olyan szorosan rögzítve, ahogy csak lehet, úgy hogy éles törés alakuljon ki, miközben biztosítani kell, hogy a kötés ne akadályozza meg a vizsgálati darab átmérőjének további növekedését.

Emelni kell a nyomást a vizsgálati darabban, amíg a vizsgálati nyomás 60 s alatt nem éri el a 4. táblázatban meghatározott értéket. A nyomást 1 percig kell fenntartani. Meg kell vizsgálni a mintadarabot, szivárgást vagy nyomásvesztést okozó sérülésre utaló jelet keresve.

B.5. Vizsgálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a következőket:

a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését,

b) hivatkozást ezen követelményre,

c) a megfigyelt szivárgás vagy sérülés igazolását,

d) a vizsgálat időpontját.

3. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Gyorsított öregedés vizsgálat

C.1. Vizsgálati darab

Négy, egyenként 1m hosszúságú vizsgálati darabot kell vizsgálni.

Megjegyzés: Javasolt a vizsgálati mintákat a tömlő eredeti repesztő nyomás és tapadás vizsgálati darabjával szomszédos részéből venni.

C.2. Eljárás

Három vizsgálati darabot 180°-ban, hozzávetőleg a közepénél a hossza mentén vissza kell hajtani és lapos helyzetében össze kell kötni.

Lazán fel kell tekerni a maradék vizsgálati darabot.

Öregíteni kell mind a négy vizsgálati darabot levegőben, 14 napig, (70 ± 1)°C szabályozott hőmérsékletű szekrényben.

Öregítést követően a három félbehajtott vizsgálati darabot ki kell egyenesíteni, és repesztő nyomás vizsgálatnak kell alávetni az 1. rész VI. fejezetének 6.4. pontjának meghatározása szerint.

A maradék vizsgálati darabot a 1. rész VI. fejezetének 6.7. pontjában meghatározott tapadás vizsgálatnak kell alávetni.

4. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Felületi dörzsállóság vizsgálat

D.1. Vizsgálati darab

Öt, egyenként 0,35 m hosszúságú vizsgálati darabot kell vizsgálni.

D.2. Berendezés

D.2.1. Vizsgálati berendezés (lásd D. 1. ábra) a nyomás alatt álló, forgatható vizsgálati darab felületének a koptatásához oldalirányban mozgó, folyamatosan megújuló koptató szalaggal.

A forgatott kapocs tengelyirányban rögzített, míg a másik kapocs vezető mentén elmozdulhat tengelyirányban.

A koptató kar forgatható himba alakban tengely körül elfordulhat felfelé és a kar súlya olyan, hogy 105 N erővel hat a vízszintesen beállította vizsgálati darabra. Ez a vizsgálati kar ide-oda mozgást végez a tömlő tengelye mentén 18 – 20 mm/s sebességgel, 80 mm-es tartományban, a lehúzás irányában automatikusan váltakozva. Az irányváltások holtideje nem lehet több mint, 0,1s.

A koptató kar hordozza a koptató szalagot, amely 4 mm-t mozog a tömlő hossza mentén minden kettős löketre, és a vizsgálati darabot hosszában alulról síkgörgő támasztja alá.

D.2.2. Legalább 2 literes légtartály kapcsolódik a berendezéshez, a nyomás megtartása érdekében vízveszteség esetére.

D.2.3. A koptató anyag egy tekercs csiszolóvászon, amely 50 mm széles és hozzávetőleg 50 m hosszú. A hordozó réteg szintetikus 15, a koptatásra használt anyag jó minőségű zsugorított alumínium oxid (Al2O3), legalább 70 tömeg% Al2O3 tartalommal, amelynek a FEPA (Koptató Termékek Európai Gyártóinak Szövetsége) Grain Size Standard (Szemcse Méret Szabványa) (1971) által meghatározott 60P szemcse méretűnek kell lennie

Jelölések:

1.

mintadarab

11.

súlyterhelés

2.

hajtómű

12.

iránykapcsoló

3.

tengelyirányú elmozdulást lehetővé tevő csapágyazás

13.

tömlő alátámasztó görgő

4.

csatlakozótelem

14.

koptató szalag

5.

vízcsatlakozás

15.

adagoló

6.

kifolyócsonk

16.

koptatószalag tekercs

7.

nyomásmérő

17.

fordulatszámláló

8.

légüst

18.

kapcsoló

9.

hajtókar

19.

elektromos tápegység

10.

koptatókar

20.

hidraulikus tápegység

D.1. ábra – Felületi dörzsállósági vizsgáló berendezés

D.3. Eljárás

Helyezze a vizsgálati darabot a gépbe. Csatlakoztassa a nyomásfokozó szivattyút, töltse fel a rendszert vízzel (20±3 oC), és légtelenítsen. Fokozza nyomást 0,5 MPa-ig, és ellenőrizze, hogy a koptató kar és a vizsgált tömlő vízszintességét. Kezdje forgatni a vizsgálati darabot (27±1) 1/perc fordulattal az óra járásával megegyezően, a vízcsatlakozás felől nézve. (lásd D1 ábrát)

Az 5. táblázatban meghatározott számú fordulat után terheljük meg a tömlőt a 4. táblázat szerinti üzemi nyomásig. Ismételjük meg a vizsgálatot a fennmaradó négy vizsgadarabbal.

D.4. Vizsgálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:

a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését;

b) hivatkozást ezen követelményre;

c) a koptatási eredményeket, melyek tartalmazzák a fordulatok számát és bármely sérülést;

d) a vizsgálat időpontját.

5. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Pontszerű dörzsállóság vizsgálat

E.1. Vizsgálati minta

A tömlő öt, egyenként 1 m hosszú vizsgálati darabját kell vizsgálni. Mivel a dörzsállóságot kell meghatározni a tömlőn körbe öt egyenlő távolságra lévő helyen, a dörzsállósági vizsgálat előkészítéseként, minden egyes vizsgálati darabot meg kell jelölni az öt helyzet valamelyikénél, az egyik felületet használva kiindulási pontként.

E.2. Berendezés

E.2.1. A koptató vizsgáló berendezés (lásd E.1 ábrát), a vizsgálati darab felszínének koptatására szolgál ide-oda mozgás révén. A koptató szalag egy hordozóra van rögzítve, amely 45° szöget zár be a vizsgálati darab vízszintes tengelyével és 20° szöget a vizsgáló berendezés ide-oda mozgásának irányával.

Az ide-oda mozgás frekvenciája 50-60 kettős löket percenként és egy löket hossza 230 mm legyen.

A berendezés lefelé, a vizsgálati mintára kifejtett ereje 15,5 N legyen.

Megjegyzés: A berendezést célszerű egy dobozba helyezni, amelynek szilánk álló átlátszó borítása van, és ajánlott a dobozt rozsdaálló anyagból készíteni.

E.2.2. Egy légfúvókát kell a vizsgáló berendezésre helyezni, amely folyamatos légáramot hoz létre a hulladéknak a dörzsölt területről történő eltávolítására.

E.2.3. A koptató anyag 25 mm x 300 mm méretű csiszolóvászonból áll.

A koptató anyaghoz használt koptató legyen jó minőségű zsugorított alumínium oxid (Al2O3), idegen anyagoktól mentes, legalább 93 tömeg% Al2O3 tartalommal, amelynek a FEPA (Koptató Termékek Európai Gyártóinak Szövetsége) Grain Size Standard (Szemcse Méret Szabványa) (1971) által meghatározott 50P szemcse méretűnek kell lennie. A vászon jó minőségű pamut legyen, amelynek láncfonal irányú minimális szakító szilárdsága 1,392 N és a vetülék irányú szakító szilárdsága minimum 431 N.

A koptató szalagot minden egyes próba után cserélni kell.

a) oldalnézet

b) felülnézet

Jelölések:

1.

ellensúly

7.

vizsgálati minta

2.

forgócsap

8.

véglezáró

3.

löket számláló

9.

vízcsatlakozás

4.

magasságállító

10.

tömlőtartó

5.

koptató szalag tartó

11.

légmunkahenger

6.

csúszórudak

E.1. ábra – Pontszerű dörzsállóságot vizsgáló berendezés

E.3. Eljárás

A vizsgálati darabot el kell helyezni a tartón, megakadályozva a csavarodását és csatlakoztatni kell a nyomó szivattyúhoz, majd fel kell tölteni vízzel, kiszorítva minden levegőt. Amikor a nyomás elérte a 0,7 MPa értéket ellenőrizni kell, a koptató kar vízszintes helyzetét. El kell indítani a gépet, és koptatni kell a vizsgálati darabot kirepedésig. Fel kell jegyezni a repesztésig megtett kettőslöketek számát.

A maradék négy vizsgálati darabon a vizsgálatot meg kell ismételni.

E.4. Vizsgálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a következőket:

a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését;

b) hivatkozást ezen követelményre;

c) az öt koptatás eredményeként a kirepedésig megtett kettős löketek számát és azok átlagát;

d) a vizsgálat időpontját.

6. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Alacsony hőmérsékletű hajlékonyság vizsgálat

F.1. Vizsgálati darab

Minden tömlőből két vizsgálati darabot kell vizsgálni, amelynek mérete a 25 mm belső átmérőjű tömlők esetében 80 mm x 40 mm, a többi tömlőnél 100 mm x 40 mm (a téglalap nagyobbik oldalát az egy 0,3m hosszúságú tömlő hosszából kell venni (vetülék irányban).

Megjegyzés: A vizsgálati mintát nem kell kondicionálni.

F.2. Berendezés

F.2.1. Az F.1 ábra által megadott méretű két befogó pofa tartja a vizsgálati mintát megfelelő helyzetben. Az egyik befogó pofa rögzített, míg a másik mozgatható. A pofák közötti rés zárt helyzetben (lásd F.2 ábrát), háromszorosa kell legyen a tömlő teljes vastagságának, beleértve a bordákat is, ahol ez értelmezhető. A jellemző berendezést az F.3 ábra adja meg.

F.3. A pofák közötti rés nyitott helyzetben a vizsgálati darab kiegyenesedett állapota plusz további 50 mm a tömlő hosszanti nyújtására, amely a mozgatható pofa által kifejtett 250N húzóerőt eredményez. A mozgatható pofa 10 mm/s sebességgel mozogjon ide-oda. A jellemző berendezést a F.3 ábra mutatja.

F.3.1. Fagyasztó, amely képes fenntartani (-20 ± 2) °C és (-30 ± 2)°C hőmérsékletet.

Jelölések:

1. rögzített pofa

2. mozgó pofa

Méretek mm-ben

F.1. ábra – Befogó pofák

Jelölések:

1. mozó pofa

2. rögzített pofa

3. résszélesség a tömlő vastagságának háromszorosa (beleértve a bordát is, ha van)

4. tömlő bélés belseje

5. tömlő minta

F.2. ábra – A vizsgálati darab elhelyezése a szorítópofák között

Jelölések:

1. mozó pofa

2. vizsgálati darab

3. rögzített pofa

Méretek mm-ben

F.3. ábra – Alacsony hőmérsékleti vizsgáló berendezés

F.4. Eljárás

A vizsgálati darabot és a berendezést a fagyasztóba (F.2.2) kell tenni, és el kell végezni a vizsgálatot a 1. rész VI. fejezetének 6.10. pontja szerinti hőmérsékleten.

Be kell fogni a vizsgálati darabot a tömlő bélésénél fogva (és/vagy a bevonatnál a 3. és 4. osztályú tömlőknél), ahogy azt az F.2 ábra mutatja, olyan módon, hogy a szabad hossz a pofák között körülbelül 50 mm legyen.

Azonnal zárt helyzetbe kell mozgatni a pofákat és 10 percig úgy hagyni. Azután a mozgatható pofával le kell folyatni egy vizsgálati ciklust 10 mm/s sebességgel és 250N erővel.

Egy vizsgálati ciklus 60 másodpercig tart a következők szerint:

– A pofák nyitási ideje: 5 s

– Nyitott helyzet: 10 s

– A pofák zárási ideje: 5 s

– Zárt helyzet: 40 s

15 ciklust követően meg kell vizsgálni, hogy a darabon mutatkozik-e törés, valamint a borítás vagy a bélés szétválása a köpenytől.

F.5. Vizsgálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a következőket:

a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését;

b) hivatkozást ezen követelményre;

c) ha volt megfigyelt repedés vagy szétválasztódás;

d) a vizsgálat hőmérsékletét;

e) a vizsgálat időpontját.

7. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Forró felülettel szembeni ellenállás vizsgálat

G.1. Vizsgálati darab

A vizsgálati darab a mintatömlő hozzávetőlegesen 0,5m hosszúságú darabja. Meg kell jelölni a vizsgálati darabot 4 helyen, körülbelül 90° intervallumban a kerület mentén úgy, hogy 2 jelölés egybeessen a tömlő sík élével.

G.2. Berendezés

G.2.1. Izzószál rúd, egy elektromosan fűtött körülbelül 80? ellenállású spirál vezeték, amely egy 21 mm átmérőjű kerámia csőre van tekerve és ezt egy legalább 95m% SiO2 (sziliciumdioxid) tartalmú kvarc cső foglalja magába. A G.1 ábra mutat egy példát a kialakításra.

G.2.2. Hőmérsékletszabályozó és regisztráló, amely képes a beállított hőmérsékletet 15s-on belül a kezdeti értékre visszaállítani és fenntartani a beállított hőmérsékletet a meghatározott határok között.

G.2.3. Termoelem J vagy K típusú (nem összecsavart), burkolt típus, 1,5mm átmérőjű.

G.2.4. Terhelő súly, amelyet arra alakítottak ki, hogy az izzószál rúd (G.2.1) a függőlegesen rögzített vizsgálati darabra 4N-nak megfelelő erővel (F) hasson.

G.2.5. Szekrényke vagy kisméretű zárt tér, a helyi légmozgások kizárására az izzószál rúd és a vizsgálati darab közeléből.

Méretek mm-ben

G.1. ábra – Példa egy alkalmas fűtőszál rúd kialakításra

Jelölések:

1. hőmérséklet szabályozó

2. adatrögzítő vagy számítógép

3. fűtőrúd

4. J vagy K típusú termoelem

5. tömlő

6. mérési pont

7. vizsgálati terület

8. fém mandzsetta

G.2. ábra – A fűtőrúd tömlővel érintkező pontja

Méretek mm-ben

Jelölések:

1. lapos felület 6. csavar M5

2. furat Ć 1,6×10 7. rugó

3. csap M5x6 8. alátét M5

4. furat Ć 5,5 9. távtartó

5. gyűrűtest 10. csavarmenet M5

G.3. ábra – Bronz mandzsetta felépítése

G.3. Eljárás

Függőleges helyzetben kell összekapcsolni a vizsgálati darabot, fel kell tölteni a vizsgálati hőmérsékletű (15±5)°C-os vízzel, kiszorítva az összes levegőt és 0,7 MPa nyomásnak kell kitenni.

Szobahőmérsékleten be kell állítani a vizsgálati darabot és az izzószálon lévő gyűrűt úgy, hogy annak sík lapja érintkezzen a vizsgálati darabon elhelyezett jelölés egyikével.

El kell emelni az izzószál rudat a vizsgálati darabtól, majd be kell kapcsolni a hőmérsékletszabályozót és beállítani a vizsgálati hőmérsékletet az 1. rész VI. fejezetének 6.11. pontja szerint. A vizsgálat folyamán fenn kell tartani, és regisztrálni kell a hőmérsékletet.

Az izzószál rudat 4 N erővel kell nekinyomni a vizsgálati darabon lévő jelölésnek.

30 s elteltével el kell távolítani a rudat és meg kell vizsgálni a mintadarabot szivárgásra.

Amennyiben szivárgás jelentkezik 30 s–on belül, le kell állítani a vizsgálatot és a meghibásodásig eltelt időt fel kell jegyezni.

Ha nem keletkezik szivárgás, a vizsgálatot meg kell ismételni további három jelölt helyzetben, miután biztosítottuk, hogy a gyűrű érintkező felülete tiszta legyen.

G.4. Vizsgálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a következőket:

a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését;

b) hivatkozást ezen követelményre;

c) minden vizsgálati eredményt másodpercben;

d) a vizsgálat hőmérsékletét;

e) a vizsgálat időpontját.

8. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Töréssel szembeni ellenállóság vizsgálat

H.1. Vizsgálati minta

A vizsgálati darab kapcsokkal együtt legalább 15 m hosszú legyen.

H.2. Berendezés

H.2.1. Két fa vagy fém lap, amelyek megakadályozzák a nyomás alá helyezett tömlő kifelé történő elmozdulását. Az egyik oldal rögzített, míg a másik elmozdítható és az előzőtől megadott távolságon rögzíthető. (lásd H.1 ábrát egy jellemző eszközre)

Jelölések:

1. a tömlő kiindulási helyzete

2. vizsgálati helyzet

3. elmozdítható tömlőág

4. a két határoló közötti távolság (a tömlő belső átmérőjének 22x)

5. csatlakozások

H.1. ábra – Tipikus vizsgáló berendezés

H.3. Eljárás

A nyomásmentes tömlőt el kell helyezni az eszközben (H.2.1) görbített helyzetben, hogy az oldallapok lapok távolsága 22-szerese legyen a tömlő belső átmérőjének. Fel kell tölteni a tömlőt vízzel, kiszorítva a levegőt, 1,0 MPa nyomás alá kell helyezni, és halványan meg kell jelölni mindkét határoló fallal érintkező pontján.

Megjegyzés: Az eljárás kijelöli a tömlő görbített szakaszát, amely tartalmazhatja a fellépő töréspontot.

Húzzuk meg a tömlő végét, hogy kiegyenesítsük az eredeti görbített szakaszt az oldallapok mentén.

Végül ellenőrizzük, hogy észlelhető törés mutatkozik-e a tömlő új görbült szakaszán.

H.4. Vizsgálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a következőket:

a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését;

b) hivatkozást ezen követelményre;

c) volt megfigyelt törés vagy sem;

d) a vizsgálat időpontját.

9. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Nyomásveszteség vizsgálat

I.1. Elv

A nyomásveszteség vizsgálat célja, hogy kiszűrjék azokat a tömlőket, amelyeknek magas a súrlódási vesztesége vagy durva a belső bélése.

I.2. Vizsgálati darab

A vizsgálati darab két különböző hosszúságú tömlőből áll, az egyik kapcsolt hossza hozzávetőlegesen (1± 0,1) m és a másik hozzávetőleg (20 ± 0,2) m, mindkettő kapcsokkal készre szerelve. A kapcsok a külön tűzvédelmi műszaki követelményben előírtaknak feleljenek meg.

I.3. Berendezés

I.3.1. Szabályozható vízforrás, amely képes az 1. rész VI. fejezetének 8. sz. táblázatában megadott térfogatáramok és 0,6 MPa bemenő nyomás biztosítására.

I.3.2. Nyomásmérő

I.3.3. Nyomáskülönbség mérő

I.3.4. Szabályozó szelep, amely lehetővé teszi egyértelmű vízmennyiség (l/min) átszivattyúzását a vizsgálati mintán.

I.3.5. Nyomásmérő adapter, amely a vizsgálati darab előtt és mögött helyezkedik el és hasonló, mint amit a I.1 ábra szemléltet. Az adapter arra szolgál, hogy a lehetővé tegye a nyomáskülönbség mérését. Ennek érdekében három egymással kompatibilis, a vizsgált tömlővel azonos belső átmérőjű adapter cső szükséges.

Jelölések:

1. Gyűrű alakú kamra a kerület mentén lévő 4 lyukkal, egymástól 90° szögben.

2. a tömlő átmérőjének legalább háromszorosa

3. tömlő átmérőjének legalább háromszorosa

4. tömlő belső átmérője -0 + 10%

I.1. ábra – Jellemző nyomásmérő adapter (lásd J.2 ábrát)

Jelölések:

1. gyűrű alakú kamra a kerület mentén lévő 4 lyukkal, egymástól 90° szögben.

2. 1 m vizsgálati darab

3. (20±0,2) m vizsgálati darab

4. vízáram

5. nyomásmérő

6. nyomáskülönbség mérők

7. szabályozó szelep

I.2. ábra – Tömlő vizsgálati darabok sorban

I.4. Vizsgálat

A vizsgálati darabot le kell fektetni vízszintes helyzetben hajlítás nélkül.

A vizsgálati darabokat sorrendben csatlakoztatni kell a nyomásmérő adapter csövekhez (I.2.5) (ahogy azt a I.2 ábra mutatja) és a szabályozható vízforráshoz (I.2.1).

El kell érni a 8. sz. táblázatban megadott szükséges vízáramot, 0,6MPa nyomás mellett. Meg kell mérni a vízáramlásnak kitett vizsgálati darab hosszát (m1 az 1 m darab aktuális hossza, m20 a 20méteres darabé). Meg kell határozni a nyomáskülönbség mérők (I.2.3) segítségével a nyomásveszteséget az adapterek között.

Ki kell számolni a tömlő egy méterére eső nyomásveszteséget a két tömlő vizsgálati darab segítségével, a következő képlettel:

Nyomásveszteség [kPa/m] =

P20 – P1

m20 – m1

Ahol: P20 a nyomásveszteség a 20 m hosszúságú tömlőn, KPa-ban;

P1 a nyomásveszteség az 1 m hosszúságú tömlőn, KPa-ban;

m20 a vízáramlásnak kitett 20 méteres tömlő aktuális hossza méterben;

m1 a vízáramlásnak kitett 20 méteres tömlő aktuális hossza méterben.

I.5. Vizsgálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a következőket:

a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését;

b) hivatkozást ezen követelményre;

c) méterre eső nyomásveszteség, KPa /méterben;

d) a vizsgálat időpontját.

10. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Olajszennyeződés vizsgálat

J.1. Vizsgálati darab

A mintadarab keresztirányú mintáját úgy kell kialakítani, hogy a tömlő hossztengelyére merőleges irányban le kell vágni abból egy 25mm±0,5mm széles gyűrű alakú darabot, majd a gyűrű felvágása után a kapott szalag egyik végétől 20 mm-re a folyadékzáró réteget fel kell fejteni a szövetszerkezettől kb. 25 mm szakaszon. A hosszirányú minta esetében a tömlő hossztengelye irányában kell egy 110mm±10mm de minimum 2r? hosszúságú és 25mm±0,5 mm széles darabot kell kivágni. A keresztirányú mintához hasonlóan ennél is kb. 25 mm hosszan kell a folyadékzáró réteget felfejteni.

J.2. Reagens motorolaj: általános motorolaj (minőség: SAE 15W40).

J.3. Berendezés

Üveg edény cca. Ć100 mm, falmagasság legalább 50mm

J.4. Eljárás

Az előkészített mintadarabokat – 1 hosszanti és 1 keresztirányú mintát a reagensbe kell meríteni és legalább 168 óra időtartamig lefedve, szobahőmérsékleten állni kell hagyni. A reagálási idő letelte után a mintákat le kell tisztítani száraz ruhával vagy itatóspapírral és szobahőmérsékleten (20±2°C), szemrevételezést követően meg kell mérni a tapadást (adhéziót) az olajból történt eltávolítást követő 1 órán belül, az 1. rész VI. fejezetének 6.7. pontja szerint.

J.5. Vizsgálati jegyzőkönyv

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a következőket:

a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését;

b) hivatkozást ezen követelményre;

c) a tapadás eredményeit;

d) a vizsgálat időpontját.

11. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

Tömlőszerelvény vizsgálat

K.1. Vizsgálati darab

A szerelt tömlőt, együttesen a kapcsokkal kell vizsgálati darabként használni.

K.2. Eljárás

Meg kell növelni a nyomást az 1. rész VI. fejezetének 4. sz. táblázatában megadott próbanyomás értékre és fenn kell tartani legalább 1 percig, megvizsgálva ezen idő alatt, hogy bármelyik kapocs elmozdul-e vagy szivárog.

Le kell engedni a nyomást hagyni, hogy a szerelvény lazuljon 1percig, majd ismét meg kell emelni a nyomást az 1. rész VI. fejezetének 4. sz. táblázatában megadott próbanyomás értékére és fenn kell tartani további 1 percig. Ez alatt figyelmesen meg kell vizsgálni a kapcsok elmozdulását vagy szivárgását.

Le kell engedni a nyomást és újra vizsgálni.

Megjegyzés: A statisztikai alapú mintavételi terv használható annak bizonyításául, hogy az adott tétel megfelel ennek a követelménynek.

12. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

A tömlőszerelvény időszakos felülvizsgálata és nyomáspróbája

L.1. Vizsgáló berendezés

A vizsgálati nyomás előállítására alkalmas nyomásfokozó berendezés, önműködő nyomáskapcsolóval, és túlnyomás elleni biztonsági szeleppel. A berendezést egy vagy több, külön jogszabályban előírt csonkkapoccsal kell felszerelni. A berendezésnek és tartozékainak biztosítania kell a vízzel feltöltött tömlők légtelenítését, és a nyomás legfeljebb 2 MPa/perc nyomásfelfutási sebességgel történő egyenletes növelését.

L.2. Eljárás

L.2.1. A tömlőszerelvényt egy lapos felületen egyenes vonalban ki kell fektetni, a vizsgáló berendezéshez csatlakoztatni és a szabad végét lezárni, majd 0,2 MPa nyomáson vízzel fel kell tölteni és légteleníteni. Ezután a nyomást növelni kell az 1. rész VI. fejezetének 9. sz. táblázatában megadott értékre, majd a tömlőszerelvényt ezen a nyomáson kell tartani 2 percig. Ezt követően a nyomást fokozatosan csökkenteni és a tömlőszerelvényt vízteleníteni kell.

L.2.2. A nyomáspróba során a tömlőszerelvények nem kapcsolhatók sorba.

Megjegyzés: a vizsgálat során a tömlő szabad hosszirányú nyúlását és csavarodását biztosítani kell!

13. függelék az 1. rész VI. fejezetéhez

A tömlő és tömlőszerelvény gyártási vizsgálatának rendje

M.1. A gyártás során a gyártónak a tömlőn, és a tömlőszerelvényen az M.1 táblázat szerinti tétel és gyártásvizsgálatokat kell elvégeznie és dokumentálnia.

M.1.1. Tétel vizsgálat: egy tömlőn, vagy minden legyártott tételből származó minta tömlőn elvégzendő vizsgálatok

M.1.2. Gyártás vizsgálat: minden egyes legyártott tömlőn elvégzendő vizsgálatok

M.1. táblázat – A tömlő és tömlőszerelvény gyártási vizsgálata

Előírt vizsgálat
(hivatkozás az 1. rész VI. fejezetének vonatkozó pontjára)

Tétel vizsgálat

Gyártás vizsgálat

Belső átmérő (5.1)

ü

ü

Tömlőborítás rétegvastagság (csak 3. és 4. osztályú tömlőre) (4.4 és 4.5)

ü

Hossz tűrés (5.2)

ü

ü

Legnagyobb tömeg (5.1)

ü

ü

Hosszméret változás üzemi nyomáson (6.1)

ü

Külső átmérő változása próbanyomáson (6.1)

ü

Csavarodás üzemi nyomáson (6.1)

ü

Nyomáspróba (6.3)

ü

ü(1)

Minimális repesztő nyomás (6.4)

ü

Törési nyomás (6.6)

ü

Tapadás (6.7)

ü

Gyorsított öregítés (6.8)

Alacsony hőmérsékletű hajlékonyság (6.10)

Ellenállás, forró felülettel szemben (6.11)

Koptatás állóság (6.9)

Töréssel szembeni jellemzők (6.13)

Nyomásveszteség (6.14)

Olajszennyeződés (6.15)

Tömlőszerelvény(1) (ahol értelmezhető) (9.1)

ü

ü

(1): tömlőszerelvény esetén a nyomáspróbát a tömlőszerelvényen kell elvégezni a gyártónak vagy a tömlő bekötőjének az 1. rész VI. fejezetének 9.1 pontja szerint.

VII. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

ÁLLVÁNYCSŐ FÖLD ALATTI TŰZCSAPHOZ

1. ÁLLVÁNYCSŐ TÍPUSA, MEGNEVEZÉSE.

1.1. Az állványcső készülhet 2 db B-75 méretjelű (megnevezése „B” állványcső) vagy 2 db C-52 méretjelű (megnevezése „C” állványcső) csonkkapoccsal szerelt kifolyónyílással.

2. ÁLLVÁNYCSŐ KIVITELE.

2.1. Tájékoztató szerkezeti megoldás az 1. rész VII. fejezetének 1. ábrája szerint. Az alkalmazott csonkkapocs feleljen meg a csonkkapcsokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelmény előírásainak. A méretek ellenőrzése az 1. rész VII. fejezetének 5.1. pontja előírásai szerint kell elvégezni.

1. ábra

2.1.1. A csonkkapocsnak a hatályos jogszabály, honosított szabványnak kell megfelelnie.

2.2. A kiömlőágakban egy-egy, egymástól függetlenül működtethető elzárószerelvényt kell beépíteni.

2.3. Az elzáró szerelvények 1,0 MPa túlnyomáson Ł10Nm nyomatékkal legyenek működtethetők. A vizsgálatot az 1. rész VII. fejezetének 5.2.3. pontja előírásai szerint kell végrehajtani.

2.4. A csonkkapcsokat elfordulás ellen rögzíteni kell.

2.5. Az állványcsőtörzshöz a szerelvényház elforgathatóan csatlakozzon.

2.6. Az állványcsőtörzs merev markolattal legyen ellátva.

2.7. Az állványcső alsó részére (csatlakozó) feleljen meg a földalatti tűzcsaphoz történő csatlakoztathatóság érdekében a földalatti tűzcsapokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelmény előírásainak. A menetméreteknek az 1. rész VII. fejezetének 2. ábrája előírásainak kell megfelelnie. A méreteket az 1. rész VII. fejezetének 5.1. pontja szerint kell ellenőrizni.

2. ábra

2.7.1. Az 1. rész VII. fejezetének 2. ábrájában az (1)-el jelölt menet a földalatti tűzcsapra vonatkozó jogszabály, honosított szabvány szerint.

2.8. A csatlakozó megbontható és elfordulás ellen rögzített legyen.

2.9. Az állványcső tömege legfeljebb 11 kg lehet.

2.10. Az állványcsőnek a korrózióval szemben ellenállónak kell lennie. Meg kell felelnie az MSZ EN 671-1 9.3. pontjában meghatározott követelményeknek; a vizsgálatok végrehajtását az MSZ EN 671-1 D melléklet előírásai alapján kell elvégezni.

3. ÁLLVÁNYCSŐ HIDRAULIKUS TULAJDONSÁGAI, NYOMÁSÁLLÓSÁGA.

3.1. A teljesen nyitott kiömlőágakban – áganként – 800 liter/min átfolyó vízmennyiségnél a nyomásesés a „B” állványcsövön legfeljebb 0,1 MPa, a „C” állványcsövön legfeljebb 0,16 MPa lehet.

3.2. Az állványcső elzáró szerelvényei zárt állapotban 1,0 MPa túlnyomás esetén nem szivároghatnak. A vizsgálatokat az 1. rész VII. fejezetének 5.2.1. pontja alapján kell elvégezni.

3.3. Az állványcső szerkezeti elemei 1,6 MPa túlnyomással szemben legyenek ellenállóak. A vizsgálat alatt és után a szerkezeti részeken maradandó alakváltozás és sérülés nem megengedett. Az erre vonatkozó vizsgálatokat az 1. rész VII. fejezetének 5.2.3. pontja alapján kell elvégezni.

4. MEGJELÖLÉS.

4.1. A szerelvényházon az alábbi adatokat kell maradandóan feltüntetni:

a) a gyártó nevét vagy jelét,

b) a gyártás évét, hónapját,

c) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jelet.

5. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK.

5.1. Méretellenőrzés során a méreteket alkalmas mérőeszközökkel kell ellenőrizni. A csatlakozó méret ellenőrzése gyakorlati illeszkedési próbával vagy méretellenőrzéssel történhet. Tömítettség, működtetés és szilárdsági vizsgálatok.

5.1.1. A földalatti tűzcsap kifolyócsonkjával egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt állványcsövön, a szerelvények zárt állásában 1,0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A vizsgálat eredményes, ha a kiömlőágakon 2 perc vizsgálati időtartam alatt szivárgás nem mutatkozik

5.1.2. A nyitó vizsgálatot az 1. rész VII. fejezetének 5.2.1. pontjában meghatározottak végrehajtását követően kell elvégezni.

5.1.3. A szilárdsági nyomásállósági vizsgálat előkészítése az 1. rész VII. fejezetének 5.2.1. pont előírásai szerint történik. A kifolyócsonkok csonkkapcsait kupakkapoccsal le kell zárni, a légtelenítést el kell végezni, az elzáró szerelvényeket nyitott állásban kell hagyni. A vizsgálati nyomást 1,6 MPa-ra kell beállítani. A vizsgálat időtartama 5 perc. Az elzáró szerkezeteknél percenként 2-3 csepp szivárgás megengedett.

VIII. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

PÓTÁLLVÁNYCSŐ FÖLD ALATTI TŰZCSAPHOZ

1. A PÓTÁLLVÁNYCSŐ KIVITELE.

1.1. A pótállványcső a földalatti tűzcsaphoz csatlakoztatható közbetétből és egy 75-B méretű csonkkapocsból összeállított, elzáró szerelvény nélküli áttét.

1.2. Tájékoztató szerkezeti megoldást az 1. rész VIII. fejezetének 1. ábrája tartalmazza. Az alkalmazott csonkkapocs feleljen meg a csonkkapcsokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelmény előírásainak. A méretek ellenőrzését az 1. rész VIII. fejezetének 4.1. pontja szerint kell elvégezni.

1. ábra

Jelölések:

1. Csonkkapocs B-75

2. Tömítőgumi

3. Trapézmenetes közbetét

4. Tömítőgumi

1.3. A pótállványcsövet úgy kell kialakítani, hogy a legkisebb átfolyó keresztmetszet nem lehet kisebb a csonkkapocs megengedett legkisebb belső átmérőjénél.

1.4. A pótállványcső közbetétjének csatlakozó része feleljen meg a földalatti tűzcsaphoz történő csatlakoztathatóság érdekében a földalatti tűzcsapokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelmény előírásainak. A menetméreteknek az 1. rész VIII. fejezetének 2. ábrájában előírtaknak kell megfelelnie. A méretek ellenőrzését az 1. rész VIII. fejezetének 4.1. pont előírásai szerint kell végrehajtani.

2. ábra

1.4.1. Az 1. rész VIII. fejezetének 2. ábrájában az (1)-el jelölt menetnek a földalatti tűzcsapra vonatkozó jogszabálynak, honosított szabványnak kell megfelelnie.

1.5. A csonkkapcsot elfordulás ellen rögzíteni kell.

1.6. A pótállványcsőnek a korrózióval szemben ellenállónak kell lennie. Meg kell felelnie az MSZ EN 671-1 9.3. pontjában foglalt követelményeknek, az erre vonatkozó vizsgálatok végrehajtását az MSZ EN 671-1 D melléklet előírásai alapján kell elvégezni.

2. A PÓTÁLLVÁNYCSŐ HIDRAULIKUS TULAJDONSÁGAI, NYOMÁSÁLLÓSÁGA.

2.1. A pótállványcső szerkezeti elemei 1,6 MPa túlnyomással szemben legyenek ellenállóak. A vizsgálat alatt és után maradó alakváltozás, sérülés, szivárgás nem megengedett. Az erre vonatkozó vizsgálatot az 1. rész VIII. fejezetének 4.2. pontja előírásai szerint kell végrehajtani.

3. A PÓTÁLLVÁNYCSŐ MEGJELÖLÉSE.

3.1. A közbetéten az alábbi adatokat kell maradandóan feltüntetni:

a) a gyártó nevét vagy jelét,

b) a gyártás évét, hónapját,

c) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jelet.

4. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

4.1. A méreteket alkalmas mérőeszközökkel kell ellenőrizni. A csatlakozó menet és csonkkapocs méretellenőrzése gyakorlati illeszkedési próbával vagy méretellenőrzéssel történhet.

4.2. A pótállványcsövet a földalatti tűzcsap kifolyócsonkjával egyező csonkra kell felszerelni. A csonkkapcsot kupakkapoccsal le kell zárni, a légtelenítést el kell végezni. A vizsgálati nyomást 1,6 MPa-ra kell beállítani. A vizsgálat időtartama 5 perc.

IX. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

OSZTÓ TŰZOLTÓTÖMLŐHÖZ

1. AZ OSZTÓ KIALAKÍTÁSA.

1.1. Az osztó készülhet három vagy négy ágú kialakításban.

1.2. Ajánlott megoldások:

a) háromágú kivitelben B-CC és C-EE;

b) négyágú kivitelben a B-CBC csonkkapoccsal szerelt kialakítás.

1.2.1. Megjegyzés:

a) a fenti kialakítástól eltérő kivitelű osztók egyedi engedélyezésre kötelezettek a hatályos jogszabályok alapján,

b) a három vagy négyágú kialakítástól eltérő osztók vizsgálata esetén a műszaki előírás vonatkozó részeit kell alkalmazni.

2. AZ OSZTÓ KIVITELE.

2.1. Tájékoztató szerkezeti megoldásokat az 1. rész IX. fejezetének 1. és 2. ábrája tartalmazza.

1. ábra – B-CC és C-EE jelű háromágú osztó

2.1.1. Az 1. rész IX. fejezetének 1. ábráján a zárójelbe foglalt jelzések a C-EE jelű osztóra vonatkoznak.

2. ábra – B-CBC jelű négyágú osztó

2.2. A kiömlő ágakban egy-egy, egymástól függetlenül működtethető elzáró szerelvényt kell beépíteni. Az elzáró szerelvények 1,0 MPa túlnyomáson maximum 10 Nm nyomatékkal legyenek működtethetők.

2.3. Az osztó kifolyónyílásaira alkalmazott csonkkapocs kivitele és méretei feleljenek meg a vonatkozó jogszabály, műszaki követelmény, honosított szabvány előírásainak.

2.4. A csonkkapcsokat úgy kell rögzíteni, hogy az megakadályozza elfordulásukat.

2.5. A négyágú osztót hordfogantyúval kell kialakítani.

2.6. Az osztó aljára tartólábakat kell elhelyezni. Kialakításukkal szembeni követelmény, hogy az osztó vízszintes felületre helyezése után az osztó testének legalacsonyabb pontja és a sík felület között a távolság minimum 5 mm legyen.

2.7. Az osztónak a korrózióval szemben ellenállónak kell lennie. Meg kell felelnie az MSZ EN 671-1 9.3. pontjában előírt követelményeknek, a vizsgálatokat az MSZ EN 671-1 D melléklet előírásai alapján kell elvégezni.

3. AZ OSZTÓ HIDRAULIKUS TULAJDONSÁGAI, NYOMÁSÁLLÓSÁGA.

3.1. A teljesen nyitott kiömlő ágakban – a „B” ágban 800 l/min, a „C” ágban 400 l/min, az „E” ágban 300l/min, a „D” ágban 200 l/min átfolyó vízmennyiségnél – legfeljebb 0,05 MPa nyomásveszteség lehet.

3.2. Az osztó elzáró szerelvényei zárt állapotban 1,6 MPa túlnyomás esetén nem szivároghatnak. Az erre vonatkozó vizsgálatot az 1. rész IX. fejezetének 5.1. pontja előírásai szerint kell elvégezni.

3.3. Az osztó szerkezeti elemei 2,5 MPa túlnyomással szemben kell ellenállónak lennie. A vizsgálat alatt és után a szerkezeti részeken maradó alakváltozás, sérülés nem megengedett. Az erre vonatkozó vizsgálatot az 1. rész IX. fejezetének 5.2. pont előírásai szerint kell elvégezni.

4. AZ OSZTÓ MEGJELÖLÉSE

4.1. Az osztón jól láthatóan és maradandó módon fel kell tüntetni:

a) gyártó neve vagy jele,

b) gyártás éve, hónapja,

c) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jel.

5. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK.

5.1. Az osztón a szerelvények zárt állásában 1,6 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A vizsgálat időtartama 2 perc.

5.2. A kifolyócsonkok csonkkapcsait kupakkapoccsal le kell zárni, a légtelenítést el kell végezni, az elzáró szerelvényeket nyitott állásban kell hagyni. A vizsgálati nyomást 2,5 MPa-ra kell beállítani. A vizsgálat időtartama 5 perc. Az elzáró szerkezeteknél percenként 2-3 csepp szivárgás megengedett.

X. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

GYŰJTŐ TŰZOLTÓTÖMLŐHÖZ

1. A GYŰJTŐ KIALAKÍTÁSA, FŐ MÉRETEI.

1.1. A fejezet tárgya két 75 mm belső átmérőjű tűzoltó tömlőszerelvényben áramló oltóanyag mennyiség egyesítésére használatos gyűjtő tűzvédelmi műszaki követelményei és vizsgálati előírásai.

1.2. Tájékoztató szerkezeti megoldás az 1. rész X. fejezetének az 1. ábrája szerint.

1. ábra

2. A GYÜJTŐ KIVITELE.

2.1. A gyűjtő beömlő ágaira 75-B méretjelű, a kiömlő ágra pedig, 110-A méretjelű csonkkapcsot kell szerelni a vonatkozó jogszabály, műszaki követelmény, honosított szabvány követelményei szerint.

2.2. A csonkkapcsokat úgy kell rögzíteni, hogy az megakadályozza elfordulásukat.

2.3. A csavarmenettel összeszerelt részeket lelazulás ellen rögzíteni kell. Amennyiben a biztosítás ragasztásos eljárással megoldott, úgy az alkalmazott ragasztóanyag nevét, típusát a műszaki leírásban és a karbantartási utasításban meg kell adni.

2.4. A gyűjtő tömege legfeljebb 4,7 kg lehet.

2.5. A gyűjtőnek a korrózióval szemben ellenállónak kell lennie. Meg kell felelnie az MSZ EN 671-1 9.3. pontja követelményeinek, a vizsgálatot az MSZ EN 671-1 D melléklet előírásai alapján kell végrehajtani.

3. A GYŰJTŐ HIDRAULIKUS TULAJDONSÁGAI, NYOMÁSÁLLÓSÁGA.

3.1. A két beömlőágban – áganként 800 l/min azonos átfolyó vízmennyiségnél – legfeljebb 0,05 MPa nyomásveszteség lehet.

3.2. A gyűjtő elzáró szerelvényei zárt állapotban 1,0 MPa túlnyomás esetén nem szivároghatnak. A vizsgálatot az 1. rész X. fejezetének 5.1. pontja előírásai szerint kell elvégezni.

3.3. A gyűjtő szerkezeti elemei 1,6 MPa túlnyomással szemben legyenek ellenállóak. A vizsgálat alatt és után maradó alakváltozás, sérülés nem megengedett. A vizsgálatot az 1. rész X. fejezetének 5.2. pontja előírásai szerint kell elvégezni.

4. A GYŰJTŐ MEGJELÖLÉSE:

4.1. A gyűjtő házán jól láthatóan és maradandó módon fel kell tüntetni:

a) gyártó nevét vagy jelét,

b) gyártás évét,

c) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jelet.

5. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK.

5.1. A gyűjtőn légtelenítés után 1,0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A vizsgálati mintát a kiömlőnyílásán keresztül kell nyomás alá helyezni, majd mindkét beömlő ágnak – a vizsgálatot külön-külön elvégezve – a tömítettségét ellenőrizni kell. A próbanyomás időtartama 5-5 perc legyen.

5.2. A beömlőnyílás csonkkapcsait kupakkapoccsal le kell zárni, a légtelenítést el kell végezni. A vizsgálati mintát a kiömlőnyílásán keresztül kell nyomás alá helyezni. A vizsgálati nyomást 1,6 MPa-ra kell beállítani. A vizsgálat időtartama 5 perc legyen.

XI. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

TŰZOLTÓ SUGÁRCSÖVEK

1. A TŰZOLTÓ SUGÁRCSÖVEK TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI.

A fejezet tárgya a tűzoltás céljára alkalmazható, legfeljebb 1,6 MPa üzemi nyomású sugárcsövek tűzvédelmi műszaki követelményei és vizsgálati előírásai. Ezen előírás nem vonatkozik az MSZ EN 671 szerint vizsgált beépített oltóberendezések, valamint a magasnyomású rendszerek tartozékát képező sugárcsövekre.

1.1. A tűzoltó sugárcsövének és tartozékai anyagának, valamint az alkalmazott bevonatoknak korrózióállónak kell lennie. A sugárcső markolatát, vagy a kezelő által használt elemeit, a használatot könnyítő bevonattal kell ellátni, a kialakítása tegye lehetővé a biztos kézben tartást.

1.2. A tűzoltó sugárcső kivitele szerint lehet:

a) egyszerű sugárcső (jele: E),

b) többcélú sugárcső (jele: T).

1.3. Az 1. rész XI. fejezete 1.2. pontjának a) alpontjában meghatározott egyszerű sugárcső külön-külön alkalmas kötött vagy szórt sugár képzésére; az 1. rész XI. fejezete 1.2. részének b) alpontjában meghatározott többcélú sugárcső különféle sugárképek előállítására alkalmazható, a sugárképek külön-külön vagy együttesen is használhatóak.

1.4. A sugárcső megengedett legnagyobb üzemi nyomása 1,6 MPa.

1.5. A sugárcsőnek elzárhatónak kell lennie. A sugárcsövön csak egy elzárási lehetőség alakítható ki.

1.6. Az egyszerű sugárcső legalább az alábbi üzemmódokkal rendelkezzen:

a) zárt állás,

b) szórt sugár, és

c) kötött sugár.

1.7. A többcélú sugárcső a fenti sugárképek előállítása mellett legyen alkalmas egyidejű védőfüggöny képzésére is. Amennyiben a sugárcső a többi üzemmód mellett egyidejű védőfüggöny képzésére is alkalmas, a kialakításához felhasznált folyadékmennyiség 15%-nál nagyobb mértékben ne csökkentse a védőfüggönnyel együttesen alkalmazott hatásos sugártávolságot.

1.8. A tűzoltó sugárcső beállítási helyzete és jelölése:

1.8.1. a forgathatóan beállítható sugárcsövek nyitási és zárási iránya legyen megjelölve,

1.8.2. a karos kezelésű sugárcsöveken a zárt, kötött valamint a szórt beállítási helyzetet jelölni kell,

1.8.3. a kombinált (különösen a karral zárható, de a sugárképek beállítására forgatható) kialakítás esetén a nyit-zár állást, valamint a különböző sugárképek beállítását jelölni kell,

1.8.4. a sugárcsövön a jelöléseket használati helyzetben jól olvashatóan és maradandó módon kell feltüntetni,

1.8.5. a sugárcsövön egyéb beállítási lehetőségek is feltüntethetők. (különösen a szabályozható térfogatáram).

1.9. A sugárcső működését szabályzó kezelőelemek a gyártó által megadott üzemi nyomáson legfeljebb 10 Nm nyomatékkal legyenek működtethetők.

1.10. A sugárcsövet a teljesítményének megfelelően 75-B; 52-C; 38-E vagy 25-D méretjelű csonkkapoccsal kell ellátni.

1.11. A sugárcső hordheveder használatára legyen alkalmas 52-C vagy nagyobb méretjelű csonkkapocs esetén.

1.12. A sugárcsövön balesetveszélyes kialakítás, különösen élek, sarkok nem lehetnek.

1.13. A menetes kötéseket lelazulás ellen biztosítani kell. Amennyiben a biztosítás ragasztásos eljárással megoldott, úgy az alkalmazott ragasztóanyag nevét, típusát a műszaki leírásban és a karbantartási utasításban meg kell adni.

2. A TŰZOLTÓ SUGÁRCSÖVEK MECHANIKAI ÉS NYOMÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁSA.

2.1. A sugárcsövön törés és látható szivárgás ne legyen az 1. rész XI. fejezet 1. függelékének 1. pontja szerinti ütőszilárdság vizsgálat során. Kivételt képeznek az előírás alól a sugárcső azon tartozékainak sérülései, amelyek a sugárcső működőképességét, biztonságos használatát nem befolyásolják.

2.2. A sugárcső nem szivároghat az 1. rész XI. fejezete 1. függelékének 2. pontja szerinti nyomáspróba vizsgálat során.

2.3. A sugárcső szerkezeti elemei a kezelőre nézve balesetveszélyt jelentő mértékben nem károsodhatnak az 1. rész XI. fejezete 1. függelékének 3. pontja szerinti repesztő vizsgálat során. Az alkatrészek csatlakozási helyein a szivárgás megengedett.

3. A TŰZOLTÓ SUGÁRCSÖVEK HIDRAULIKAI TULAJDONSÁGAI.

3.1. A sugárcsőnek legyen olyan beállítása, hogy kötött és szórt sugár esetén a gyártó által meghatározott üzemi nyomáson mért térfogatáram érje el az 1. rész XI. fejezetének 1. táblázatban megadott értékeket az 1. rész XI. fejezete 2. függelékének 1. pontja szerinti átáramló vízmennyiség vizsgálat során.

1. táblázat

Sugárcső csonkkapocs méretjel

Legkisebb átáramló vízmennyiség [liter/perc] üzemi nyomáson

75-B

250

52-C

150

38-E

100

25-D

50

3.2. A sugárcső által előállított sugárképek az alábbi sugárszögeket képezzék:

a) kötött sugár Ł 1°,

b) hosszú szórt sugár ł 10°,

c) rövid szórt sugár ł 45°,

d) védőfüggöny ł150°.

3.2.1. Az 1. rész XI. fejezetének 3.2. pontjára vonatkozó vizsgálatot az 1. rész XI. fejezete 2 függelékének 3. pontja szerint kell elvégezni.

3.3. Kötött és szórt sugár esetén a hatásos sugártávolság a gyártó által meghatározott üzemi nyomáson az 1. rész XI. fejezete 2. függelékének 2. pontja szerinti vizsgálat esetén az alábbi értékeknél ne legyen kisebb:

a) kötött sugár esetén >15 m,

b) hosszú szórt sugár esetén >10 m,

c) rövid szórt sugár esetén >5 m.

4. A TŰZOLTÓ SUGÁRCSÖVEK KORRÓZIÓÁLLÓSÁGA.

4.1. A sugárcső működtethető maradjon az 1. rész XI. fejezetének 3. függelékében meghatározottak szerint elvégzett vizsgálatok után is. A működtető nyomaték legnagyobb mért értéke 15 Nm lehet.

5. A TŰZOLTÓ SUGÁRCSÖVEK MEGJELÖLÉSE

5.1. A sugárcsövön, maradó módon és jól olvashatóan fel kell tüntetni az alábbiakat:

a) a gyártó nevét vagy jelét,

b) a gyártás évét,

c) üzemi nyomását és az ahhoz tartozó teljesítményadatokat,

d) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jelet.

1. függelék az 1. rész XI. fejezetéhez

1. Ütőszilárdság.

1.1. A sugárcsövet egy, a méretjelének megfelelő 20±1 m hosszúságú tömlőre kell csatlakoztatni, a sugárcsövet zárt helyzetbe kell állítani és a rendszert vízzel, fel kell tölteni. A légtelenítést el kell végezni, majd egy arra alkalmas nyomásfokozó berendezéssel a nyomást 1,2±0,05 MPa-ra kell növelni.

1.2. A vizsgálat 20±10°C környezeti hőmérsékleten végezhető. A padozat anyaga beton legyen. Az ütközési pontot a felelős vizsgálatvezető határozza meg, a legkedvezőtlenebb pontok kijelölésével.

1.3. A sugárcsövet a padozat fölé kell emelni 1,5±0,05 m-rel, majd a padozatra ejteni. Az eljárást ötször kell megismételni.

1.4. Amennyiben a vizsgálat során nem sérülésből adódó nyomáscsökkenés lép fel (a sugárcső a kezelőelemre esik, és nyitott állásba kerül, stb.), úgy a vizsgálati nyomást ismét elő kell állítani, és a szilárdsági próbát folytatni kell.

2. Nyomáspróba.

2.1. A sugárcsövet egy, a nyomás fokozására alkalmas eszközhöz kell csatlakoztatni. 1,8 MPa próbanyomás alá kell helyezni. A nyomásfelfutás sebessége 2,0±0,2 MPa/perc átlagos nyomásfelfutási sebesség legyen. A próbanyomást 305±5 s-ig kell tartani, majd kb. 10s alatt lecsökkenteni. Ezt a ciklust háromszor kell elvégezni.

3. Repesztőnyomás.

3.1. A sugárcsövet egy, a nyomás fokozására alkalmas eszközhöz kell csatlakoztatni. Zárt állásban 4,2 MPa vizsgálati nyomás (repesztőnyomás) alá kell helyezni 60+5 s-on keresztül.

2. függelék az 1. rész XI. fejezetéhez

1. Legkisebb átáramló vízmennyiség.

1.1. A sugárcsövön átáramló vízmennyiséget a sugárcső előtt mért üzemi nyomáson, (üzemi nyomás adatának hiányában 0,6±0,025 MPa-on) kell mérni. A térfogatáram mérés történhet mérőperemmel vagy köbözéssel. A mérőperemmel történő mérés elrendezése az 1. rész XI. fejezete 2. függelékének 1. ábráján látható.

1. ábra

1: sugárcső

2: mérőperem

3: szivattyú

4: manométer

5: mérőperem kijelző műszere

2. Hatásos sugártávolság.

2.1. A sugárcső hatásos sugártávolságát, a sugárcső gyártó által megadott üzemi nyomáson ±0,025 MPa (ennek hiányában 0,6±0,025 MPa) kell mérni. A sugárcsövet 1,2±0,05 m magasságban a vízszinteshez képest 30°-ban megdöntött helyzetbe kell állítani. A szélsebesség nem lehet nagyobb, mint 1,0 m/s. Mérni kell a teljes lövéstávolságot. A hatásos sugártávolság a teljes sugártávolság 0,9 szerese. Mérési elrendezés az 1. rész XI. fejezetének 2. függeléke 2. ábrája szerint.

2. ábra

A mennyiségmérő

B nyomásmérő

C zárószelep

D sugárcső

I1 hatásos sugártávolság

I2 legnagyobb sugártávolság

3. Szórtsugaras működés.

3.1. A sugárcsövet 1,2±0,05 m magasságban vízszintesen kell elhelyezni. A szélsebesség nem lehet nagyobb, mint 1,0 m/s.

3.2. A sugárcső elé az 1. rész XI. fejezete 2. függelékének 1. táblázatában meghatározott távolságban egy, a sugárszög mérésére alkalmas vizsgálóeszközt kell függőlegesen helyezni. (A vizsgálóeszköz képes legyen a sugár függőleges és vízszintes átmérőjének meghatározására.) A vizsgálati nyomást a sugárcső üzemi nyomására±0,025 MPa (ennek hiányában 0,6±0,025 MPa) kell beállítani.

3.3. A mozgatható lapokat széthúzva meg kell állapítani a lapok között azt a minimális távolságot, ahol még az oltóanyag sugár áthalad.

1. táblázat

Sugárkép megnevezése:

A vizsgálóeszköz távolsága a sugárcsőtől:
[m]

Megfelelés, ha a sugárkép átmérője függőleges és vízszintes irányban:
[mm]

kötött

5

<100

hosszú szórt

3

ł500

rövid szórt

1

ł800

védőfüggöny*

0,3

ł2200

3.3.1. A védőfüggöny mérése egyszerűsített eljárással, mérőszalaggal is történhet, és elegendő csak a sugárkép vízszintes átmérőjét mérni.

3.4. A vizsgált sugárcső megfelel az adott sugárkép előállítására, ha van olyan beállítási helyzete, amelynél a 1. rész XI. fejezetének 3.3. pontjában meghatározott követelmények teljesülnek.

3. függelék az 1. rész XI. fejezetéhez

1. Korrózióállóság

1.1. A sugárcsövet nyitott állapotban egy, az MSZ EN ISO 9227 szerinti sópermetező kamrába kell szabadon elhelyezni. Az alkalmazott sóoldat 5 tf%-os legyen. A vizsgálat időtartama 240±8 óra. A mintát, a vizsgálatot követően szemrevételezni kell. A felületkezelt részeken korrózió nem megengedett. A szemrevételezés megfelelőssége esetén, a mintán a gyártó által megadott üzemi nyomáson működési próbát kell végezni és meg kell mérni a nyitáshoz szükséges nyomatékot.

1.2. Követelmények az 1. rész XI. fejezetének 4. pontja szerint.

XII. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

HABSUGÁRCSÖVEK

1. A HABSUGÁRCSÖVEK TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI.

(A tűzoltó sugárcsövekre csatlakoztatható habfejlesztő adapterekre a tűzvédelmi műszaki követelmény előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.)

1.1. A habsugárcsövek besorolása és elnevezése az 1. rész XII. fejezetének 1. táblázata alapján a névleges térfogatáram, az előállított habtípus alapján történjen.

1. táblázat

Előállított habtípus

Jele

Habkiadósság (Hk)

Habkategóriák elméleti határai

Elfogadási határok

nehézhab

N

5< HkŁ20

5< Hk

középhab

K

20< HkŁ200

50< Hk

(Példa az elnevezésre: 200 liter/perc névleges térfogatáramú 70-es habkiadósság előállítására alkalmas habsugárcső: 200/K.)

1.2. A habsugárcső elégítse ki a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos alábbi követelményeket:

a) az eszköz külső felülete éles élektől, sarkoktól mentes legyen,

b) az eszköz és alkatrészei, valamint tartozékai rendeltetésszerű használat esetén sérülést nem okozhatnak, valamint a kezelő testi épségét nem veszélyeztethetik.

1.2.1. A habsugárcső kezelőelemeinek és azok felületeinek kialakítása tegye lehetővé a biztonságos és csúszásmentes kézben tarthatóságot.

1.2.2. A menetes kötéseket lelazulás ellen biztosítani kell. Amennyiben a biztosítás, ragasztásos eljárással megoldott, úgy az alkalmazott ragasztóanyag nevét, típusát a műszaki leírásban és a karbantartási utasításban meg kell adni.

1.3. Az eszköz lehet szabad átfolyású vagy elzárható kivitelű. Gömbcsap elzáró elem használata esetén a nyitott – zárt helyzetet – amennyiben azt a működtető elem nem határozza meg – egyértelműen – jelölni kell. Az előre-hátra működtethető konstrukciós kialakítás esetén a zárt állapot elérése a kezelő elem előretolásával történjen.

1.4. A habsugárcső csatlakozó eleme (csonkkapocs) feleljen meg a vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelmény, honosított szabvány követelményeinek.

2. A HABSUGÁRCSŐVEK NYOMÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁSA.

2.1. Tömítettség vizsgálata:

2.1.1. Elzáró szerelvénnyel nem rendelkező habsugárcsövek, esetén a habsugárcső szerkezeti elemeinek illesztései a gyártó által megadott üzemi nyomás 1,5 szeresénél nem szivároghatnak,

2.1.2. elzáró szerelvénnyel rendelkező habsugárcsövek esetén a habsugárcső nem szivároghat az 1. rész XII. fejezete 1 függelékének 1. pontja szerinti nyomáspróbavizsgálatok során.

2.1.3. A repesztőnyomás vizsgálata esetén a habsugárcső szerkezeti elemei a kezelőre nézve balesetveszélyt jelentő mértékben nem károsodhatnak az 1. rész XII. fejezete 1 függelékének 2. pontja szerinti vizsgálatok során; az alkatrészek csatlakozási helyein a szivárgás megengedett. A vizsgálatot csak elzáró szerelvénnyel rendelkező habsugárcsövek esetén kell elvégezni.

3. A HABSUGÁRCSÖVEK HIDRAULIKUS TULAJDONSÁGAI.

3.1. A habsugárcső térfogatáram mérését a gyártó által megadott üzemi nyomáson ±0,025 MPa kell végezni. A vizsgálat során mért térfogatáram, a gyártó által megadott érték ±10% kell legyen (térfogatáram). A térfogatáramra vonatkozó vizsgálatokat az 1. rész XII. fejezete 2 függelékének 1. pontja szerint kell elvégezni.

3.2. A hatásos sugártávolság a gyártó által megadott üzemi nyomáson ±0,025 MPa az 1. rész XII. fejezete 2. függelékének 2. pontja szerinti vizsgálat esetén az alábbi értékeknél ne legyen kisebb:

a) nehézhabsugár esetén >15 m,

b) középhabsugár esetén > 3 m.

3.3. A vizsgálat során alkalmazott habanyag koncentrátummal elért habkiadósság és a szabványos habsugárcső által azonos összetételű oldattal elért habkiadósság aránya legyen nagyobb, mint 75%. (Habzási jellemző = Hk vizsgált sugárcső / Hk MSZ EN 1568 modell sugárcső ? 0,75) A habkiadósságra vonatkozó vizsgálatokat a 1. rész XII. fejezete 1 függelékének 3. pontja szerint kell elvégezni.

4. HABSUGÁRCSŐ MEGJELÖLÉSE.

4.1. A habsugárcsövön maradandó módon és jól láthatóan jelölni kell az alábbiakat:

a) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jelet,

b) az üzemi nyomást (MPa vagy bar mértékegységben),

c) a habsugárcső 1. rész XII. fejezetének 1.1 pontjában meghatározott megnevezését,

d) a gyártó nevét vagy jelét,

e) a gyártás évét.

1. függelék az 1. rész XII. fejezetéhez

1. Nyomáspróba.

1.1. A sugárcsövet egy, a nyomás fokozására alkalmas eszközhöz kell csatlakoztatni és zárt állásban 1,8 MPa vizsgálati nyomás (próbanyomás) alá kell helyezni. A nyomásfelfutás sebessége 2,0±0,2 MPa/perc átlagos nyomásfelfutási sebesség legyen. A próbanyomást 305±5 s-ig kell tartani, majd kb. 10s alatt lecsökkenteni. Ezt a ciklust háromszor kell elvégezni.

2. Repesztőnyomás.

2.1. A sugárcsövet egy, a nyomás fokozására alkalmas eszközhöz kell csatlakoztatni. Zárt állásban 4,2 MPa vizsgálati nyomás (repesztőnyomás) alá kell helyezni 60+5 s-on keresztül.

2. függelék az 1. rész XII. fejezetéhez

1. Legkisebb átáramló vízmennyiség.

1.1. A sugárcsövön átáramló vízmennyiséget a habsugárcső előtt mért üzemi nyomáson, (ennek hiányában 0,6±0,025 MPa-on) kell mérni. A térfogatáram mérés történhet mérőperemmel vagy köbözéssel. A mérőperemmel történő mérés elrendezése az 1. rész XII. fejezete 2. függelékének 1. ábráján látható.

1. ábra

1: sugárcső

2: mérőperem

3: szivattyú

4: manométer

5: mérőperem kijelző műszere

2. Hatásos sugártávolság.

2.1. A habsugárcső hatásos sugártávolságát a habsugárcső gyártó által megadott üzemi nyomáson ±0,025 MPa (ennek hiányában 0,6±0,025 MPa) kell mérni. A sugárcsövet 1,2±0,05 m magasságban a vízszinteshez képest 30°-ban megdöntött helyzetbe kell állítani. A szélsebesség nem lehet nagyobb, mint 1,0 m/s. Mérni kell a teljes lövéstávolságot. A hatásos sugártávolság a teljes sugártávolság 0,9 szerese. Mérési elrendezés az 1. rész XII. fejezete 2. függelékének 2. ábrája alapján.

2. ábra

A mennyiségmérő

B nyomásmérő

C zárószelep

D sugárcső

l1 hatásos sugártávolság

l2 legnagyobb sugártávolság

3. Habkiadósság.

3.1. A vizsgálatokat 20±5 °C-on kell végezni. A megadott hőmérséklettartomány a kül- és beltérben végzett vizsgálatokra egyaránt érvényes.

3.2. El kell készíteni a vizsgálathoz alkalmazni kívánt szükséges mennyiségű habképzőanyag-víz oldatot. A bekeverési koncentrációt az alkalmazott habképzőanyag gyári előírásainak figyelembevételével kell megválasztani. Meg kell mérni a vizsgálat kezdete előtt az oldat hőmérsékletét, majd 10 liter oldatot félre kell tenni.

3.3. Külső bekeverő eszközök használata nem megengedett, kivéve, ha az a vizsgálni kívánt habsugárcső részét képezi. Ebben az esetben ellenőrizni kell a külső bekeverő eszköz gyártó által megadott bekeverési jellemzőit, majd a mért adat alapján 10 liter habképzőanyag-víz oldatot kell készíteni. A víz hőmérsékletét a vizsgálat előtt meg kell mérni. Ezután a habkiadósságot a mérésére alkalmas módszerrel meg kell határozni.

3.4. A vizsgálatokhoz használt koncentrátum egyedi jellemzőinek kiküszöbölés érdekében összehasonlító kiadósság mérést kell végezni egy szabványos modell sugárcsövön. Az előzőkben elkülönített 10 liter oldatot az MSZ EN 1568 szerinti habsugárcső táplálására kell használni a szabvány előírásai szerint. A vizsgálat megkezdése előtt az oldat hőmérsékletét be kell állítani úgy, hogy az megegyezzen a vizsgált habsugárcső vizsgálata során mért oldathőmérséklettel, ±2°C tűrésen belül. A habkiadósság ellenőrző mérését az MSZ EN 1568 szabvány előírásai szerint kell elvégezni.

3.5. A szabványos teszt habsugárcsővel fejlesztett hab kiadósságát kell hasonlítani a vizsgált habsugárcsővel ugyanazon habképzőanyag koncentrátummal elért hab kiadósságával.

XIII. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

FÖLD FELETTI TŰZCSAPOK

1. A FÖLD FELETTI TŰZCSAPOK ALAKJA, MÉRETE.

1.1. A föld feletti (a továbbiakban:ff.) tűzcsapok kialakítására és méreteire a vonatkozó jogszabály, hatályos honosított, harmonizált szabvány az irányadó.

1.2. A gyártói előírások szerint telepített ff. tűzcsapoknak a felső kifolyócsonkok középvonalának magassága a talajszinttől mérve 650 és 900 mm közé kell esnie.

2. AZ FF. TŰZCSAPOK KÖVETELMÉNYEI.

2.1. Az ff. tűzcsapok kialakítása, anyaga, szilárdsága, működtetése feleljen meg a vonatkozó jogszabály, hatályos honosított harmonizált szabvány előírásainak vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtson.

2.2. A tűzcsap szelepét a hatályos tűzvédelmi műszaki követelményben meghatározott ff. tűzcsapkulccsal kell működtetni.

2.3. Az ff. tűzcsapok kifolyócsonkjaira, a tűzoltó kapcsokra a vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelmény szerinti csonkkapcsot (a továbbiakban: csonkkapocs) kell szerelni. A csonkkapcsot meglazulás, elfordulás ellen biztosítani kell.

2.4. A közterületen telepített ff. tűzcsapokon legalább 2 db, a tűzoltó kapcsokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelményben előírt 75-B méretű csonkkapocsnak kell lennie.

2.5. A csonkkapcsokat elveszés ellen biztosított kupakkapoccsal kell lezárni.

2.5.1. A kupakkapocs anyaga 1,6 MPa üzemi nyomásig alkalmazott tűzcsapok esetében szilárdságilag feleljen meg tűzoltó kapcsokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelményeknek.

2.5.2. A legfeljebb 1,0 MPa üzemi nyomásig alkalmazott tűzcsapok esetében a hatályos tűzvédelmi műszaki követelménynek megfelelő műanyag kupakkapocs is alkalmazható.

2.5.3. A kupakkapcsok kialakítása feleljen meg a tűzoltó kapcsokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelménynek. Eltérő kialakítás estén biztosítani kell, hogy az ff. tűzcsapkulccsal a kupakkapocs biztonságosan nyitható és zárható legyen.

2.6. Az ff. tűzcsap ellátható biztonsági házzal vagy házakkal. A házat úgy kell kialakítani, hogy az ff. tűzcsapkulccsal biztonságosan nyitható és zárható legyen, a tűzoltó nyomótömlők csatlakoztatását és a csatlakoztatáshoz használt kapocskulcsok használatát ne akadályozza.

2.7. A száraz típusú ff. tűzcsapokat önműködő víztelenítő rendszerrel kell ellátni.

2.8. A ff. tűzcsap talajszint feletti részét piros színű bevonattal kell ellátni. A jól láthatóság érdekében a fejrész alatt 50 mm-re egy 100 mm szélességű fehér csík elhelyezése ajánlott.

2.9. A korrózióálló acélból és a horganyzott acélcsőből készült tűzcsapházakat nem kell bevonattal ellátni, de a piros fejrész alatt közvetlenül körben egy 100 mm széles fehér és alatta egy 50 mm széles piros kombinációból álló jelölést kell elhelyezni.

2.10. Az ff. tűzcsaphoz magyar nyelvű telepítési utasítást kell a vásárló rendelkezésére bocsátani.

XIV. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

FÖLD ALATTI TŰZCSAP ÉS TŰZCSAPSZEKRÉNY

1. A FÖLD ALATTI TŰZCSAP ÉS TŰZCSAPSZEKRÉNY ALAKJA, MÉRETE.

1.1. A föld alatti (a továbbiakban: fa.) tűzcsap és tűzcsapszekrény kialakítása, mérete, szilárdsága, jelölése és beépítése feleljen meg a vonatkozó jogszabály, honosított harmonizált szabvány előírásainak, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtson.

1.2. A fa. tűzcsap csatlakozó fejszerelvényét menetesre kell kialakítani. Minimális menethossz 45 mm. A fejszerelvény homlokfelületén tömítés felfekvésére alkalmas sík felületet kell kialakítani. Az fa. tűzcsap csatlakozó fejszerelvényének ajánlott kialakítást az 1. rész XIV. fejezetének 1. és 2. ábrája tartalmazza.

1. ábra

(orsómenet méreteket a 2. ábra tartalmazza)

2. ábra

1.2.1. Az orsómenetnek az 1. rész XIV. fejezete 2. ábrájának (1)-el jelölt leírásnak kell megfelelnie.

1.3. Az fa. tűzcsapon a szeleporsót úgy kell kialakítani, hogy a hatályos tűzvédelmi műszaki követelménynek megfelelő fa. tűzcsapkulccsal nyitható legyen. Szeleporsó csatlakozó méretei az 1. rész XIV. fejezetének 3. ábrája előírásainak feleljenek meg.

3. ábra

1.4. Az fa. tűzcsap fejszerelvényét szennyeződés bejutása ellen záró-, vagy védősapkával kell ellátni. A záró- vagy védősapkának az fa. tűzcsapkulccsal nyithatónak kell lennie.

1.5. Az fa. tűzcsapszekrénynek fa. tűzcsapkulccsal nyithatónak kell lennie. A nyitott szekrény fedele a tűzcsap rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja.

XV. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

TŰZCSAPKULCSOK

1. TŰZCSAPKULCSOK ALAKJA, MÉRETEI.

1.1. A föld alatti (továbbiakban: fa.) tűzcsapkulcs kialakítását és méreteit az 1. rész XV. fejezetének 1. ábrája tartalmazza.

1.2. A föld feletti (továbbiakban: ff.) tűzcsapkulcs kialakítását és méreteit az 1. rész XV. fejezetének 2. ábrája tartalmazza.

1. ábra

2. ábra

2. A TŰZCSAPKULCSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK.

2.1. A tűzcsapkulcsok anyagának 400 – 500 N/mm2 szakítószilárdságú acélnak vagy azzal szilárdságilag egyenértékű más anyagnak kell lennie.

2.2. A tűzcsapkulcsok készülhetnek öntéssel, kovácsolással vagy hegesztéssel.

2.3. Az fa. tűzcsapkulcs merev vagy oldható átfűzhető karral is készülhet. Az ff. tűzcsapkulcsok egyéb más működtető elemekkel is elláthatók. A kialakítás nem befolyásolhatja a 1. rész XV. fejezetének 2. ábráján feltüntetett kötelezően elhelyezendő működtető elemek rendeltetésszerű használatát.

2.4. A tűzcsapkulcsot – amennyiben nem korrózióálló anyagból készült – korrózióvédelemmel kell ellátni.

2.5. Az fa. tűzcsapkulcs tömege legfeljebb 8 kg, az ff. tűzcsapkulcs tömege legfeljebb 4 kg lehet.

2.6. A tűzcsapkulcsot 250 Nm forgatónyomatékra kell méretezni.

3. A TŰZCSAPKULCS MEGJELÖLÉSE.

3.1. A tűzcsapkulcson, maradandó módon kell jelölni:

a) a gyártó nevét vagy jelét,

b) a gyártás évét.

XVI. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

KAPOCSKULCSOK TŰZOLTÓ KAPCSOKHOZ

1. A TŰZOLTÓ KAPCSOK ÖSSZEKAPCSOLÁSÁRA ALKALMAZHATÓ KAPOCSKULCSOK (a továbbiakban: kapocskulcsok) CSOPORTOSÍTÁSA.

1.1. A kapocskulcsok felhasználástól és a rendeltetéstől függően:

a) minden tűzoltó kapocshoz alkalmazható egyetemes,

b) több kapocsmérethez alkalmazható kombinált,

c) egy vagy több kapocsmérethez alkalmazható speciális kivitelűek lehetnek.

2. A KAPOCSKULCSOK KIALAKÍTÁSA.

2.1. Az egyetemes kapocskulcs alkalmas minden méretfokozatú (110-A méretig) tűzoltókapocs összekapcsolására és szétkapcsolására, valamint a vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelményeknek megfelelő földfeletti tűzcsap működtetésére, amennyiben annak fejkialakítása ezt lehetővé teszi. Az egyetemes kapocskulcs kialakítását és méretét az 1. rész XVI. fejezetének 1. ábrája tartalmazza.

2.2. A kombinált kapocskulcs több méretfokozatú tűzoltókapocs összekapcsolására és szétkapcsolására alkalmas. Jellemzően egyoldalas kialakítású, csúszásmentes bevonattal ellátott szárral kell rendelkeznie. A 110-A, 75-B, 52-C méretű tűzoltókapcsok, és a 75-B, 52-C méretű tűzoltókapcsok összekapcsolására alkalmas kombinált kapocskulcsok kialakítására az érvényben lévő szabvány, vagy az OKF állásfoglalása az irányadó.

2.3. A speciális kapocskulcs egyedileg kialakított kapocskulcs, amely egy vagy több méretű tűzoltókapocs összekapcsolására alkalmas.

1. ábra – egyetemes kapocskulcs

3. A KAPOCSKULCSOK TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI.

3.1. A kapocskulcs kialakításának ki kell elégítenie a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos követelményeket, így:

a) az eszköz felületének éles élektől, sarkoktól mentesnek kell lennie,

b) az eszköz rendeltetésszerű használat esetén sérülést nem okozhat, valamint a kezelő testi épségét nem veszélyeztetheti.

3.2. A kapocskulcsok anyagának öntöttacél vagy azzal mechanikai tulajdonságaiban egyenértékű egyéb anyagnak kell lennie. A korrodáló fém felületeket tartós korrózióálló bevonattal kell ellátni.

3.3. A kapcsolófelületek megfelelősségét az 1. rész XVI. fejezetének 5. pontjában, előírtak szerint kell ellenőrizni.

3.4. A kapocskulcsot 75-B méretig a hatályos tűzvédelmi műszaki követelményeknek megfelelő tűzoltó kapcsokra előírt kapcsolási nyomaték háromszorosának, 110-A és e feletti méretnél kétszeresének megfelelő nyomatékkal az 1. rész XVI. fejezetének 5.2 pontjának előírásai szerint terhelve, a terhelést törés, és maradandó alakváltozás nélkül kell elviselnie.

4. A KAPOCSKULCSOK MEGJELÖLÉSE.

4.1. A kapocskulcson jól olvasható és maradó módon a következőket kell feltüntetni:

a) a gyártó nevét vagy jelét,

b) a kapcsolható tűzoltókapocs méretjelét.

5. A KAPOCSKULCSOK KAPCSOLÁSI ÉS SZILÁRDSÁGI VIZSGÁLATA

5.1. A kapcsolási vizsgálat során, a kapocskulcson feltüntetett kapocsméretek össze és szétkapcsolhatóságát gyakorlati próbával kell ellenőrizni a tűzoltókapcsokra vonatkozó tűzvédelmi műszaki követelmény szerinti etalon kapcsokkal.

5.2. A szilárdsági vizsgálat során a kapocskulcsot az etalon tűzoltókapocsra kell csatlakoztatni. Az 1. rész XVI. fejezetének 3. 4. pontjában meghatározott nyomatékhoz szükséges terhelő erőt a kapocskulcs értelemszerű kézi működtető felületének külső 1/3-ánál kell kifejteni. A terhelő erőt fokozatosan kell növelni és legalább 10 másodpercig tartani, majd megszüntetni. A vizsgálatot minden, a kulcson feltüntetett kapocsméretnél ötször kell elvégezni.

XVII. FEJEZET

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

SZERELVÉNYSZEKRÉNYEK FÖLD ALATTI ÉS FÖLD FELETTI TŰZCSAPOKHOZ

1. A FÖLD ALATTI (továbbiakban fa.) ÉS FÖLD FELETTI (továbbiakban ff.) TŰZCSAPOKHOZ TARTOZÓ SZERELVÉNYSZEKRÉNYEK (az 1. rész XVII. fejezetének vonatkozásában a továbbiakban: szerelvényszekrények) TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI.

1.1. A szerelvényszekrény anyagának nem éghető anyagúnak kell lennie.

1.2. Az fa. tűzcsap és az ff. tűzcsap szerelvényeinek elhelyezésére használatos szerelvényszekrény kivitele szerint lehet:

a) függeszthető,

b) falba süllyesztett.

1.3. A szerelvényszekrény méreteit úgy kell meghatározni, hogy az 1. rész XVII. fejezetének 1. táblázata szerinti szerelvényeket (tartozékokat) a kezelhetőséget nem akadályozó módon lehessen elhelyezni.

1. táblázat

A szerelvények (tartozékok)

megnevezése

hivatkozás

darabszám

föld alatti

föld feletti

tűzcsaphoz

C-jelű állványcső

*

1

Tűzcsapkulcs

*

1

1

52 mm belső átmérőjű nyomótömlő szerelvény

MSZ EN 14540

2

2

Sugárcső 52-C

*

1

1

Egyetemes kapocskulcs

*

2

2

75/52-B/C-jelű áttétkapocs

*

1

1.3.1. Az 1. rész XVII. fejezetének 1. táblázatában a *-al jelölt hivatkozások esetében a tartozékoknak a hatályos honosított szabványok vagy jogszabályban foglalt tűzvédelmi műszaki követelményeknek kell megfelelniük.

1.4. A szerelvényszekrénynek szilárdságilag megfelelően méretezettnek kell lennie. A szerelvényszekrény szilárdsága akkor megfelelő, ha 5 perc vizsgálati idő után a szekrény ajtaja legalább 120°-os szögben kinyitható és használatot befolyásoló alakváltozások nem keletkeznek. Az erre vonatkozó vizsgálatot az 1. rész XVII. fejezete 1. függelékének 1. pontja szerint kell elvégezni.

1.5. A szerelvények (tartozékok) úgy legyenek a szerelvényszekrényekben rögzítve, hogy tegyék lehetővé a gyors kiemelést. A szerelvények a szekrény aljával nem érintkezhetnek. A szerelvények tartóelemeinek megfelelő szilárdságúnak kell lennie. A tartóelemek szilárdsága megfelelő, ha 5 perc vizsgálati idő alatt a szerelvények a tartóelemből nem mozdulnak ki. A tartóelemek maradó alakváltozása nem megengedett. Az erre vonatkozó vizsgálatot az 1. rész XVII. fejezete 1 függelékének 2. pontja szerint kell elvégezni.

1.6. A függeszthető szerelvényszekrény hátlapján, felül két, alul legalább egy rögzítési pontnak (fül, furat stb.) kell lennie. A falba süllyesztett szekrényt maradó módon rögzíteni kell.

1.7. A szerelvényszekrény jól szellőztetettnek kell lennie és a belső vízelvezetést is lehetővé kell tenni. Amennyiben a szerelvények tárolására a szekrény alján elhelyezett tartókat alkalmaznak, azok behelyezett állapotukban nem akadályozhatják a szekrény szellőzését és a szabad vízelvezetést. A szerelvényszekrény jól szellőztetettnek minősül, ha a vízelvezető-szellőző nyílások területe az alsó zárólemez belső alapterületének legalább 0,2%-a. A vízelvezetést gyakorlati próbával kell ellenőrizni.

1.8. Az acél alkatrészeket korrózióvédelemmel kell ellátni. Az alkatrészek lehetnek festett vagy festetlen kivitelűek. A szerelvényszekrény felületét RAL 3000 piros színnel kell ellátni. Az acél alkatrészek korrózióállóságára vonatkozó követelmény az MSZ EN 671-2 9.1. pontjának történő megfelelés, az erre vonatkozó vizsgálatot az MSZ EN 671-2 B melléklet alapján kell végrehajtani.

1.9. A szerelvényszekrényeknek legyen ajtaja, ami zárható kivitelű is lehet.

1.10. A zárható szerelvényszekrényeket vésznyitó berendezéssel kell ellátni. A zárat törhető anyagú tárcsa is védheti. Ha a vésznyitás elérését törhető üvegtárcsa védi, ezt úgy kell kialakítani, hogy a nyitóberendezés működtetésekor és széttörésekor ne maradjanak vissza kiálló részek vagy éles élek, amelyek sérüléseket okozhatnak. A felülvizsgálat felügyelet és karbantartás céljából a zár kulccsal nyitható legyen.

1.11. A szekrények más oltóberendezést, valamint tűzjelzéshez kézi jelzésadót is tartalmazhatnak, ha ezek a berendezések a tartozékok kivételét a szerelvényszekrényből nem korlátozzák, vagy akadályozzák.

1.12. A szerelvényszekrény ajtók legalább 150°-ban nyithatóak legyenek, és ne akadályozzák a tartozékok kivételét.

1.13. Az ajtónak kellően merevnek, nyithatóságának és zárhatóságának kifogástalannak kell lennie. (Amennyiben az ajtó redőny, úgy annak egy kézzel nyithatónak kell lennie.) Az ajtó merevsége akkor megfelelő, ha 5 perc vizsgálati idő elteltével terhelés nélkül zárható marad. Csapóajtó kialakítása nem megengedett. Az erre vonatkozó vizsgálatot az 1. rész XVII. fejezete 1 függelékének 3. pontja szerint kell elvégezni.

1.14. Az ajtó felső részén jól olvasható, minimum 60 mm magas betűkkel TŰZCSAPSZERELVÉNYEK feliratot kell elhelyezni. A felirat kialakítása történhet festéssel, öntapadó fóliával, vagy bármilyen maradandó módon történő feliratozással. A felirat színe a háttér színtől eltérő legyen a jól láthatóság érdekében.

1.15. Amennyiben a szerelvényszekrények más oltóberendezést, vagy tűzjelzéshez kézi jelzésadót is tartalmaznak, azok megnevezését is jól láthatóan fel kell tüntetni, az 1. rész XVII. fejezetének 1.14. pont előírásai szerint.

1.16. A tartozékként elhelyezett vízzáró lapos nyomótömlők tárolhatóak tömlődobon vagy tömlőkosárban is. A tömlőtároló követelményei az MSZ EN 671-2 4.3. pont előírásai szerint.

2. A SZERELVÉNYSZEKRÉNYEK MEGJELÖLÉSE.

2.1. A szerelvényszekrényen, maradandó módon és jól olvashatóan fel kell tüntetni az alábbiakat:

a) a gyártó nevét vagy jelét,

b) a gyártás évét, hónapját,

c) a termék tanúsítvány vagy engedélyszámát,

d) a gyártó által a termékre alkalmazott típusazonosító jelet.

1. függelék az 1. rész XVII. fejezetéhez

1. Szerelvényszekrények szilárdsági vizsgálata.

1.1. A szerelvényszekrényt rendeltetésszerű használatának megfelelően rögzíteni kell. A vizsgálat céljára használni kívánt, az 1. rész XVII. fejezetének 1.3.pontjában meghatározott szerelvények tömegét (mszerelvények) meg kell mérni.

1.2. A szerelvényeket a gyártó utasítása alapján kell elhelyezni a szerelvényszekrényben. Ezután a szekrény aljába egyenletesen elosztott többletterhelést kell tenni, majd a szekrényajtót be kell csukni. A vizsgálat időtartamának 5 percnek kell lennie. A vizsgálati terhelés az alábbi képlettel számolható:

fa. tűzcsap szerelvényszekrény;

,

ff. tűzcsap szerelvényszekrény;

,

1.2.1. Az 1. rész XVII. fejezete 1. függelékének 1.2. pontjában meghatározott kfa =51,5, a kff=33,5. A k értékeket a szerelvényszekrényben kötelezően elhelyezésre kerülő, szerelvényekre vonatkozó jogszabályokban, szabványokban meghatározottlegnagyobb megengedett tömegre vonatkozó követelmények összegének 1,25 szerese adja meg.

2. Szerelvények tárolására szolgáló elemek szilárdsági vizsgálata.

2.1. A szerelvényszekrényt rendeltetésszerű használatának megfelelően rögzíteni kell. A vizsgálat céljára használni kívánt, az 1. rész XVII. fejezetének 1.3. pontjában meghatározott szerelvények tömegét meg kell mérni. A szerelvények tömegét alkalmas módszerrel az alábbi táblázatban szereplő értékre kell növelni, majd a szekrényben rendeltetésszerűen el kell helyezni.

1. táblázat

Szerelvény megnevezése

Vizsgálati tömeg [kg]

C-jelű állványcső

16,5

Tűzcsapkulcs földalatti tűzcsaphoz

12

Tűzcsapkulcs földfeletti tűzcsaphoz

6

52-C jelű nyomótömlő tömlőkapoccsal

12,5

Sugárcső 52-C

3,8

Egyetemes kapocskulcs

2,3

75/52-B/C-jelű áttétkapocs

0,9

3. A szerelvényszekrény ajtajának merevségi vizsgálata.

3.1. A szerelvényszekrényt rendeltetésszerű használatának megfelelően rögzíteni kell. Az ajtót 90°-ban ki kell nyitni, majd felső szélére középen 10 kg szabadon függő tömeget kell rögzíteni.

3.1.1. Amennyiben az ajtón szerelvényeket helyeznek el, úgy a vizsgálati terhelés az ajtón elhelyezett szerelvények összes tömege, de legalább 10 kg legyen.

XVIII. FEJEZET

TŰZOLTÓ MÁSZÓÖV

1. A TŰZOLTÓ MÁSZÓÖV (az 1. rész XVIII. fejezetének vonatkozásában, a továbbiakban: öv) KIVITELE.

1.1. Az öv tervezésében, konstrukciójában, anyagfelhasználásában, a fém alkatrészek korrózióvédelmében feleljen meg az MSZ EN 358 szabvány (a továbbiakban: szabvány) erre vonatkozó előírásainak. A szabvány 4.3. pontjában meghatározott munkahelyzet beállító rögzítő kötél és járulékos elemei elhagyhatóak.

1.2. Az övet min. 180 mm-es méretű, a bal oldali „D” csathoz kapcsolt zárkapoccsal kell felszerelni. A zárkapocs feleljen meg az MSZ EN 362 szabvány előírásainak A zárkapocs az övről szerszám nélkül, ne legyen levehető. A zárkapocs nyitóeleme tegye lehetővé egy min. 45 mm átmérőjű hengeres testre való rákapcsolást.

1.3. A nyitó elem használati helyzetben jobbra nézzen.

1.4. A zárkapocs hordhelyzetben oldalra rögzíthető legyen.

1.5. A deréktámasz párnázása mind a zárkapocs használati helyzetében, mind a két „D” csat egyidejű alkalmazása során (kétcsatos kikötés) biztosítson megfelelő gerincvédelmet.

1.6. A csatoló hevederen a névleges mérethez képest minimum ± 50 mm állítási lehetőségnek kell lennie. A heveder szabad végét úgy kell kialakítani, hogy a csatból ne lehessen kifűzni és helytelen csatolás esetén se csúszhasson szét, továbbá a hevedervég viselje el a teljes próbaterhelést. A méretre húzott heveder szabad részének az övön rögzíthetőnek kell lennie

1.7. Az öv bal oldalán tűzoltó bontóbalta tok rögzítésére csatos hevedertartó és tömlőtartó-kötél tartó kapocs elhelyezése szükséges.

1.8. Egyéb eszközök rögzítésére kétoldalt összesen 1-2 hevederpánt és akasztókapocs elhelyezése (lámpa, kézi rádió, munkakés, bicskatok, stb. rögzítéséhez) szükséges.

2. AZ ÖV MÉRETEI.

2.1. A gyártási méretsor legalább 900 mm-től 1200 mm-es névleges méretig terjedjen, 100 mm-es lépcsőkben.

3. AZ ÖV SZILÁRDSÁGA.

3.1. Az öv statikai szilárdsága feleljen meg a szabvány 4.2.2. pont előírásainak.

3.2. Az öv dinamikus szilárdsága feleljen meg a szabvány 4.2.3. pont előírásainak.

4. AZ ÖVVEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK.

4.1. Az öv vizsgálatát a szabvány 5. pontja szerint kell értelemszerűen elvégezni.

5. AZ ÖV HASZNÁLATÁRA, KARBANTARTÁSÁRA, A MEGJELÖLÉSÉRE ÉS A CSOMAGOLÁSÁRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK.

5.1. A használatra és a karbantartásra vonatkozó utasításokat a szabvány 6.1. pontja szerint kell elkészíteni. Meg kell határozni az öv gyártó által szavatolt használati idejét (kihordási idő).

5.2. A mászóövön jól láthatóan és maradandóan bármilyen megfelelő eljárással, amely nem károsítja az anyagot, fel kell tüntetni a következő információkat:

a) a gyártó vagy a gyártó nevében és a szabvány előírásaival felelősséget vállaló szállító nevét, védjegyét vagy bármely más azonosítóját,

b) a gyártási azonosítókat, amelyek tartalmazzák azt a gyártási sorozat- vagy sorszámot, amely lehetővé teszi a termék eredetének megállapítását,

c) a gyártási évet és hónapot,

d) a szál alapanyag-azonosítóját, amelyet gyártáskor használtak,

e) a tanúsító megnevezését vagy jelzetét, a tanúsítvány számát,

f) figyelmeztetést a gyártó utasításainak betartására.

6. AZ ÖV CSOMAGOLÁSA.

6.1. Minden egyes munkahelyzet-beállító derékövet nedvességálló csomagolásban kell szállítani.

7. AZ ÖV HASZNÁLAT ELŐTTI, UTÁNI, NEGYEDÉVES ÉS IDŐSZAKOS TERHELÉSES FELÜLVIZSGÁLATA.

7.1. Az öv egyéni védőeszköz, állapotáért, épségéért a használója felelős. Köteles minden szolgálatváltáson és a szolgálat közbeni használat után az övet szemrevételezéssel ellenőrizni az 1. rész XVIII. fejezetének 7.2. pontja szerint. A teherviselő elem sérülése esetén az övet használatból azonnali hatállyal ki kell vonni.

7.2. A negyedéves ellenőrző vizsgálat szemrevételezéssel történik. Meg kell állapítani, hogy a teherviselő és egyéb varratoknál nincs-e szakadás, felfeslés, a teherviselő hevedernél sérülés, kezdődő szakadás. A zárkapocsnál ellenőrizni kell a deformáció mentességet, a jó zárhatóságot, a biztosító elem megfelelő működését. A mozgó pofának könnyen, a zárási helyzetbe magától visszatérően kell működnie. A biztosító elem nyitása-zárása kézi erővel könnyen elvégezhető legyen.

7.3. Az évenkénti vagy a gyártó által meghatározott ciklus szerinti (de legalább évenkénti) terhelési próbát szemrevételezéssel kell kezdeni az 1. rész XVIII. fejezetének 7.2. pontja szerint.

7.3.1. Ellenőrizni kell a gyártási évet. A kihordási idő lejárta után az övet használni tilos, a további eljárást (újraminősítés, selejtezés, stb.) a gyártó által meghatározott módon kell elvégezni!

7.3.2. A szemrevételezéssel megfelelőnek minősített övet a gyártó által előírt módon kell terhelni.

7.3.3. Gyártói előírás hiányában a terhelés menete:

7.3.3.1. az övet egy 350 mm átmérőjű (800-as, 900-as övnél 300 mm átmérőjű) hengeres testen kell átvetni és a legnagyobb megengedett méretre beállítva szabályosan becsatolni,

7.3.3.2. az övet a zárkapcson keresztül kell 3000 N erővel 30 másodpercig terhelni. A húzóerőt fokozatosan kell a megadott értékig növelni, és a terhelési idő után csökkenteni.

7.4. A terhelési próba során az övön maradandó alakváltozásnak nem szabad keletkeznie.

7.5. Az ellenőrző vizsgálatoknál, terhelési próbánál hibásnak minősített övet használatból azonnal ki kell vonni, a javításra vagy selejtezésre intézkedni kell.

OTSZ 2. rész

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A beépített tűzoltó és tűzjelző berendezéseket (a továbbiakban tűzvédelmi berendezés) úgy kell létesíteni (tervezés és kivitelezés) üzemeltetni, felülvizsgálni, karbantartani, hogy rendeltetésüknek megfelelően, hatékony működésükkel a keletkezett tüzet korai szakaszában érzékeljék, jelezzék és/vagy és eloltsák, valamint a beavatkozás megkönnyítsék, és a tűzkárt csökkentsék.

2. A fenti tűzvédelmi biztonságossági követelmények teljesülnek, ha a létesítést, üzemeltetést, felülvizsgálatot és karbantartást

a) magyar nemzeti szabvány szerint,

b) szabvány hiányában, tűzvédelmi műszaki követelmény szerint,

c) vagy a termék tanúsítása során jóváhagyott vagy az OKF által engedélyezett módon végzik.

3. tűzjelző/tűzoltó berendezés kell létesíteni:

a) e rész 1. táblázatában foglalt esetekben,

b) ahol azt egyéb jogszabály meghatározza;

c) az a) és b) pontok rendelkezéseiben foglaltakon kívül ott, ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, valamint a tűzoltóság vonulási távolságára tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja.

4. A tűzvédelmi berendezés létesítésére vagy átalakítására (módosítás bővítés) műszaki tervdokumentációt kell készíteni melyet a – 2. pontban meghatározott esetekben – a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell.

A telepített vagy átalakított berendezések a – 2. pontban meghatározott esetekben – használatbavételét a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell

4.1. Tűzvédelmi berendezést tervező és a kivitelezésért felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr és az üzembe-helyező mérnök – a fali-tűzcsap (tömlőberendezés) kivételével – csak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által nyilvántartott, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy lehet.

4.2. A beépített tűzjelző és oltóberendezés szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti.

4.3. Felülvizsgálatot, karbantartást kizárólag az OKF regisztrált, nyilvántartott szervezet végezhet.

5. Az OKF a felülvizsgáló, karbantartó szervezet kérelmére regisztrálja annak nevét, címét és erről nyilvántartást vezet, és a nyilvántartásból kérelemre, vagy jogutód nélküli megszűnés esetén törli.

6. Az OKF a felülvizsgálók, karbantartók tevékenységét felügyeli.

6. A tűzjelző és oltó központok folyamatos felügyeletéről gondoskodni kell. Az átjelzés kialakítása a 2. rész IV. fejezetben (Beépített Automatikus Tűzjelző Berendezések) meghatározottak szerint kell kialakítani és működtetni.

1. táblázat a 2. rész I. fejezetéhez: Tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezések létesítése

A rendeltetés jellege

Beépített tűzjelző berendezés

Beépített oltóberendezés

1. Szállásépület

1.1. Középmagas és magas épületekben, ha a rendeltetés 13,65 méter felett kerül kialakításra

igen

igen

1.2. Többszintes épületekben, ha egy időben legalább 20 ember elhelyezése biztosított

igen

2. Iroda, igazgatási és oktatás, óvoda, bölcsőde rendeltetés

2.1. Magas épületekben, ha a rendeltetés 30,00 méter felett kerül kialakításra

igen

igen

2.2. Többszintes és középmagas épületekben 500 m2 alapterület felett

igen

2.3. Pénzintézetek épületeiben

igen

2.4. Az épületek számítógép-központjaiban, ha alapterületük meghaladja a 150 m2-t

igen

igen

3. Egészségügyi rendeltetés

3.1. A háromszintesnél magasabb rendelőintézetben

igen

3.2. Fekvőbeteg-ellátás

igen

3.3. Fekvőbeteg-ellátás középmagas és magas épületben, ha a fekvőbetegelhelyezés 13,65 méter felett is történik

igen

igen

3.4. Fekvőbeteg-ellátás, ha az egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja a 300 főt

igen

igen

4. Speciális egészségügyi és szociális rendeltetés

4.1. Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására és/vagy időskorúak (60 év felett) egészségügyi, ellátás és/vagy felügyelet melletti elhelyezésére szolgáló, legfeljebb kétszintes épületekben, ha az egy tűzszakaszban lévők száma meghaladja a 100 főt vagy egyirányú kiürítés esetén az 50 főt

igen

4.2. Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására és/vagy időskorúak (60 év felett) egészségügyi, ellátás és/vagy felügyelet melletti elhelyezésére szolgáló kétszintesnél magasabb épületekben, ha a rendeltetés a harmadik szinten vagy a felett kerül kialakításra, a rendeltetés szintenként összesített alapterülete meghaladja a 3000 m2-t

igen

igen

5. Kényszertartózkodásra szolgáló épület

5.1. Ha az egy tűzszakaszban lévő személyek száma meghaladja a 100 főt vagy háromszintesnél magasabb épületben

igen

6. Művelődési rendeltetés

6.1. Ha a befogadóképesség meghaladja a 300 főt

igen

6.2. Múzeum, könyvtár, levéltár esetében, amennyiben azok összesített alapterülete meghaladja az 1000 m2-t

igen

6.3. Színházakban a színpad védelmére, ha annak belmagassága meghaladja a 8 métert

igen

igen

6.4. A művelődési rendeltetésű épület talajszint alatti helyiségeiben, amennyiben azok alapterülete meghaladja az épület földszinti alapterületének 80%-át, és a számított tűzterhelés meghaladja az 1500 MJ/m2-t

igen

igen

6.5. 13,65 m építményszint felett lévő filmszínházakban, továbbá ott, ahol a nézőterek összesített befogadóképessége meghaladja az 1000 főt

igen

igen

7. Sportcélú épület

7.1. Zárt sportcélú épület esetén, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a 2000 m2-t
(ha az épületet eredeti rendeltetésétől eltérő rendezvényekre is használják, akkor az eltérő rendeltetésre tekintettel az épület adottságait figyelembe véve kell az oltóberendezés szükségességét meghatározni)

igen

8. Kereskedelmi rendeltetés

8.1. Vásárcsarnokok, fedett piacok, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a megengedett tűzszakasz méret 50%-át

igen

8.2. Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített alapterülete meghaladja
a 2000 m2-t

igen

8.3. Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített alapterülete meghaladja
a 8000 m2-t

igen

igen

8.4. Kereskedelmi rendeltetés három szint és szintenként összesített 1000 m2 alapterület felett

igen

8.5. Kereskedelmi rendeltetés 13,65 méter felett

igen

igen

9. Raktározási, tárolási rendeltetés

9.1. Az 500 m2 feletti alapterületű raktárhelyiségek – kivéve az ömlesztett mezőgazdasági tárolóhelyiséget -, melyekben éghető anyagok, termékek tárolását végzik. A tárolt anyagok és az épület tűzvédelmi jellemzőinek és az oltási körülmények figyelembevételével kell az oltóberendezések szükségességét meghatározni, különös tekintettel a 6,00 méternél nagyobb tárolási magasságú, 1500 MJ/m2-nél nagyobb tűzterhelésű és 3000 m2-t meghaladó összesített alapterületű helyiségekre.

igen

9.2. Többszintes mélygarázs, melyben szintenként 20-nál több gépjárművet tárolnak, és az alsóbb szintek elhagyása csak a felette lévő szinteken keresztül történhet.

igen

igen

9.3. Zárt garázs, mely 13,65 méter felett kerül kialakításra

igen

igen

9.4. Gépesített garázs, vagy többszintes zárt garázs, melyben szintenként 20-nál több gépjárművet tárolnak

igen

igen

10. Mezőgazdasági és ipari termelő épület

10.1. Középmagas és magas épületek (egyéb esetekben az előállított, feldolgozott anyag és az épület tűzvédelmi jellemzőinek, valamint oltási körülményeinek figyelembevételével kell a berendezések szükségességét meghatározni)

igen

11. Egyéb

11.1. Porrobbanás-veszélyes berendezés(ek) belső terében, ha a szakhatóság előírja

igen

igen*

* Robbanás elfojtó berendezést kell létesíteni.

Vegyes rendeltetésű épületek esetében az 1-11. pontban szereplő rendeltetéseknél meghatározott követelmények figyelembevételével kell a tűzjelző és/vagy oltóberendezést létesíteni.”

A rendelet teljes szövege letölthető pdf-ben.

9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet 1. melléklet
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet 2. melléklet
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet 3. melléklet
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet 4. melléklet
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet 5. melléklet

Forduljon hozzánk bizalommal, ha érintésvédelmi, tűzvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálatra van szüksége. Mind az új, mind az üzembe-helyezés előtti, közhasználatban “nullás” felülvizsgálat elvégeztetésében.